Tudomány
Föld és Nap (Array)

Billeg a Föld, a jég már a kapuk előtt

Nyilván senki nem méricskélte, de szombaton napkelte és napnyugta között pontosan 12 óra telt el, míg a vasárnapra virradó éjszakán is pontosan 12 órát tartott a sötétség. Két alkalommal tapasztalhatunk ilyet egy évben, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején.

Csakhogy a legutóbbi idén szerdán, szeptember 23-án volt. A légkör fénytörő hatása miatt viszont most, három napos “csúszással” érzékeltünk a gyakorlatban pontosan ugyanannyi világos, mint sötét időszakot egyetlen 24 órás perióduson belül. Ettől kezdve az éjszakák egyre hosszabbak lesznek a téli napfordulóig.

Mindennek oka, hogy földünk forgástengelye nem 90 fokot zár be a Nap körüli keringési síkjával, hanem 23,5 fokkal eltér a derékszögtől. Ennek a “dőlésnek” köszönhetjük az évszakokat, az eltérő hosszúságú nappalokat, hogy a sarkokon hónapokig nem kel fel vagy nyugszik le a nap.

Ez az ingadozás még a klímát is nagyban befolyásolja.

Jég a kapuk előtt! Vagy már beljebb…?

És mi lenne, ha másképp dőlne Földünk tengelye? Mika János éghajlatkutatót, egyetemi tanárt kérdeztük. Ez valójában nem is kérdés, mert a tengelyferdeség körülbelül 40 ezer évente oda-vissza mintegy 1,25 fokos kilengést mutat. Lassú folyamat ez, nyilván a nappalok hosszának változását csak műszerek segítségével érzékelnénk. A bolygó egészét érő napenergia sem változik eközben, a de az egyes övezetek klimatikus viszonyai már különböznek.

A kilengés csúcsán, a Föld pályasíkja és forgástengelye között 24 fokos szögnél az egyenlítő kevesebb energiát kap, vagyis csökkennek az övezetes különbségek. A függőlegeshez közelebbi, 22,5 fokos tengelydőlésnél viszont a mainál is nagyobbak lesznek különbségek. Sok egyéb tényező is közrejátszik, de ennek az apró ingadozásnak is köszönhetjük a jégkorszakokat – más fogalomkörben, a ma is fennálló jégkorszakon belüli hideg időszakokat –  és a felmelegedéseket.

Megdöbbentő videó, így szakad le egy jéghegy (jéghegy)

E két szélsőértéket a szakmában glaciálisnak és interglaciálisnak nevezzük, jégkorszaknak pedig azt az állapotot, amikor, mint például jelenleg is, a Föld legalább egy pontját egész éven át jég borítja.

Közelebbről nézve, épp egy glaciális felé haladunk!

Körülbelül 5500 év múlva köszöntenek be azok a körülmények, amelyeket a Jégkorszak nevű film-ciklusból ismerünk. Más kérdés, hogy az ember okozta globális felmelegedés akár évszázadokkal is kitolhatja a “csúcspontot” és a jegesedés kezdetét. Addigra majd, ha egyáltalán létezik még az emberi faj, talán fel tud készülni a zord klímára  ̶ jegyzi meg a szakember. Csak az összehasonlítás kedvéért jelezzük: írott történelmünk nagyjából hatezer éves…

A tíz százalékot éljük

Nem tudjuk, meddig tart még a jégkorszak, mindenesetre érdekes, hogy ha a bolygónk keletkezésétől számított 4,6 milliárd évet nézzük, ezen idő 90 százalékában a klíma a mainál jóval melegebb volt, jégnek nyoma sem látszott. Ha a dolog jó oldalát nézzük, életünk legalább nem a földtörténet során átlagosnak tekinthető körülmények közt telik el…

A tengelyferdeség változása nemcsak az övezetek, de a tél és a nyár közötti hőmérsékletkülönbséget is befolyásolja. Minél jobban dől a Föld nyáron a a “Nap felé”, annál nagyobb szögben érik a napsugarak a nyári féltekét, annál inkább képesek felmelegíteni a felszínt. Mindez persze fordítva is igaz, télen laposabban süt ilyenkor a nap és ez még hidegebb telet eredményez.

Összességében tehát fokozódik az évszakok közötti különbség.

Ezen belül, mivel a szárazföldek gyorsabban melegszenek, mint a víz, a kontinensek többségének otthont adó északi földtekén sokkal nagyobb éves hőingás mutatkozik, mint a délin, az iménti eltérés is a mi északi félgömbünkön lesz markánsabb.

Szén-dioxid  ̶  másképp

A fenti, több tízezer éves folyamatoknál beindul egy öngerjesztő folyamat is, ami a légkör széndioxid-koncentrációjával van összefüggésben, de független az emberi kobocsátástól, a mai klímaváltozástól. A víz képes elnyelni a CO2-t, és azt is tudjuk éltető elemünkről, hogy négy Celsius-fokon a legnagyobb a fajlagos tömege, vagyis bolygónk nagy részén igaz, hogy a hidegebb víz a nehezebb.

Ha tehát az óceánok vízfelülete bármilyen okból lehűl, akkor a nehezebbé váló víz a benne megkötött szén-dioxiddal együtt gyorsan a mélybe süllyed, és erőteljesebben szállítja el a légkörből a CO2 gázt, amitől a globális hőmérséklet csökken. Ha viszont az óceán felszíne melegszik, akkor a víz sokkal lassabban cserélődik, és több CO2 marad benne, ezért erősödik a felmelegedés.

Végezetül jegyezzük meg: a Föld dőlésszögének lassú ingadozása nagyban befolyásolja ugyan a klímát, de önmagában lassú ahhoz, hogy már történelmi léptékben tragédiát okozzon. Az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás ennél kisebb, de sokkal gyorsabb.

Következményei emberi civilizációnk jövőjét tekintve nagyon sötétek lehetnek….

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.