Tudomány
A handout photo provided by Nature on July 1, 2015 shows a close-up image of the most active pit, known as Seth 01, observed on the surface of the comet 67P/Churyumov-Gerasimenko by the Rosetta spacecraft. The European Space Agency’s Rosetta spacecraft first began orbiting comet 67P/Churyumov-Gerasimenko in August 2014. Almost immediately, scientists began to wonder about several surprisingly deep, almost perfectly circular pits on the comet’s surface. Now, a new study based on close-up imagery taken by Rosetta suggests that these pits are sinkholes, formed when ices beneath the comet’s surface sublimate, or turn directly to gas.  AFP PHOTO / NATURE / THE UNIVERSITY OF MARYLAND, COLLEGE PARK / JEAN-BAPTISTE VINCENT

= RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / NATURE / THE UNIVERSITY OF MARYLAND, COLLEGE PARK / JEAN-BAPTISTE VINCENT" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS =

Saját időjárása van a Csurjumov-Geraszimenkónak

24.hu
24.hu

2015. 09. 25. 12:31

Kiderült, hogy a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösnek saját „időjárása” van. Az erős napsugárzás megolvasztja a felszínét borító jégtakarót, az így felszabaduló pára pedig felhőket képez. Klasszikus jég-víz körforgásról van szó - ami csak abban különbözik a Földön tapasztalttól, hogy a pára ahelyett, hogy eső formájában lecsapódna, elillan az űrbe. A jégpáncél mégis mindig újraképződik; valószínűleg felszín alatti vizek táplálhatják.
Az üstökös jégtakarója napközben megolvad és párafelhőket képez, amelyek aztán elillannak a koromsötét űrbe.
Korábban a témában:

Kedvenc üstökösünk, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko tele van meglepetésekkel. Amióta az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája 2014 novemberében letette az űrszikla felszínén a Philae leszállóegységet, sorra jönnek a szenzációsabbnál szenzációsabb felfedezések. Előbb az derült ki róla, hogy tele van üregekkel, majd az, hogy rendkívül aktív gőzgejzírjei vannak, nemrég pedig az az élet fontos alkotóelemeit is megtalálták a felszínén. Most pedig azt is megállapították, hogy saját időjárása van. Vagy legalábbis valami afféle.

Az első erre utaló jeleket még augusztusban fedezte fel a Rosetta, amikor egyik tudományos eszköze, a VIRTIS észlelte, hogy az üstökös egy részét – az ún. „nyakat” – négyzetkilométernyi területen összefüggő jégpáncél borítja. Mint kiderül, a jégréteg minden napfelkeltekor elolvad és párafelhőket képez, majd megint megjelenik, amint a nyak újra sötétbe borul.

A Gizmodo cikke szerint klasszikus jég-víz körforgásról van szó, ami azonban alapvetően különbözik attól, amit a Földön tapasztalhatunk. A felhőkből ugyanis nem jut vissza a víz eső formájában a felszínre, hanem egyszerűen elszökik az űrbe, amikor leszáll az éj. A Rosetta-küldetés tudósai azt gyanítják, hogy a jégpáncélt a felszínalatti vízforrások táplálják, olyan repedéseken keresztül, amelyek kitágulnak, amikor a nap intenzív sugárzása felhevíti a sziklát. Véleményük szerint ez a folyamat végül teljesen kiszáríthatja az üstököst.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.