Tudomány

Borzalmas koponyafal került elő Mexikóvárosban

Horváth Balázs
Horváth Balázs

hírszerkesztő. 2015. 08. 21. 14:55

Az azték birodalomban az emberáldozatok maradványaiból emelt szörnyű mementó 34 méter hosszú és 12 méter széles lehet.

A koponyafalat – az aztékok ma is élő nyelvén tzompantlit -, a rivális királyságokból származó, feláldozott harcosok kifehérített koponyáinak bemutatására használták.

Megfélemlítésre használták

Raul Barrera vezető régész szerint a Mexikóváros gyarmati időkben épült katedrálisa mögött eddig csupán részben feltárt koponyafal valószínűleg az 1485 és 1502 közötti időszakból származik, és nagyjából 34 méter hosszú, illetve 12 méter széles lehetett.

A kutatók feltételezik, hogy a több száz harcost az egykor a közelben álló templomok áldozópapjai ölték meg. A faoszlopokon elhelyezett koponyákat megfélemlítésre használták.

Az ellenségek koponyáit állították ki

“A tzompantlinak nagyon sajátos szimbolikája van” – mondta a szakember. Mint hozzátette: “a további vizsgálatok várhatóan azt mutatják, hogy ezeknek a koponyáknak a nagy része az aztékok ellenségeitől származik, akiket elfogtak, feláldoztak és lefejeztek, hogy aztán kiállíthassák a koponyájukat”.

A harcias és mélyen vallásos aztékok virágzó birodalmat hoztak létre, amely fénykorában a Mexikói-öböltől egészen a Csendes-óceánig terjedt az 1519-1521-es spanyol hódítást megelőzően.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.