A Sanford-Burnham Orvosi Kutatóintézet és a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem tudósainak reménye szerint kísérleteik a rendkívül rossz prognózisú hasnyálmirigyrák kezelésére szolgáló új terápiás eljárások kidolgozásához vezethetnek el. A kutatásról a hasnyálmirigy betegségeivel foglalkozó szaklap, a Pancreas legújabb számában jelent meg tanulmány.
A hasnyálmirigyrákot néma gyilkosnak is nevezik, mivel a folyamat korai szakaszában a betegség tünetszegény, de a későbbi szimptómák sem specifikusak. A rákos elfajulást ennek következtében nehéz kórismézni, a diagnózis általában már a betegség áttétes állapotában születik meg. Az Egyesült Államokban évente 49 ezer friss hasnyálmirigy-tumoros esetet diagnosztizálnak és negyvenezren hunynak el a betegség következtében.
Rendkívül rossz kilátások
A kutatás keretében a pankreász vezetékének mirigyhámjából kiinduló adenokarcinóma sejtvonalait a fiziológiásnál magasabb E47-szint mellett tenyésztettek. Mint megfigyelték, a fehérje hatására a sejtek a növekedés korai fázisában “dermedtek meg”, majd visszaalakultak az emésztőenzimeket termelő normális acinussejtekké.
Amikor az átprogramozott rákos sejtekkel beoltották az egereket, utóbbiak szervezetében a “kezeletlen” rágcsálókhoz képest lényegesen csökkent a daganatképződési képesség.
“Első ízben sikerült bebizonyítani, hogy egyetlen gén túlzott kifejeződésével csökkenthető a hasnyálmirigy-adenokarcinóma sejtjeinek tumorképző képessége, és elősegíthető visszaprogramozásuk az eredeti sejttípus irányába” – hangsúlyozta Pamela Itkin-Ansari, a Sanford-Burnham Orvosi Kutatóintézet adjunktusa, a tanulmány első szerzője.
Andrew Lowy, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem sebészprofesszora, a tanulmány társszerzője a kutatásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy az adenokarcinóma adja a hasnyálmirigytumorok túlnyomó többségét. A diagnózistól számítva a betegek átlagos túlélési rátája 6 hónap és az alkalmazott kemoterápia csak igen csekély mértékben hosszabbítja meg a páciensek életét.
