Tudomány

Idegen hatalommal gyilkoltatták a nemzetet

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 04. 14. 13:00

Élet-halál harc kezdődött Magyarországon, miután az országgyűlés 1849. április 14-én kimondta a "hitszegő, áruló" Habsburg dinasztia trónfosztását.

Korábban a témában:

A sikeres osztrák hadmozdulatok hatására a magyar országgyűlés 1848 végén elhagyta Pest-Budát, és Debrecenbe települt át. A fegyveres harc jogi alapja – legalábbis elméletben – 1849 márciusáig teljesen védhető volt adott keretek között is: a forradalom V. Ferdinánd által szentesített eredményeinek védelme a trónbitorlónak tekintett Ferenc Józseffel szemben. Ebben a helyzetben bármikor fennállt a megegyezés lehetősége az új uralkodóval.

Ferenc József szakított

Csakhogy Windisch-Gratz sikereitől elbizakodva Ferenc József március 4-én döntő lépésre szánta el magát. Kiadta a birodalom új alkotmányát, amely felszámolta Magyarország szuverenitását, koronatartományként olvasztotta a birodalomba. Ezzel elszállt a megegyezés lehetősége, megoldást csakis az egyik fél teljes győzelme hozhatott.

Magyarország választás elé került: csendben leteszi a fegyvert, vagy vállalja az élet-halál harcot a függetlenségért, szabadságért. Bár az olmützi alkotmányt pártállásra való tekintet nélkül minden hazai politikai erő elutasította, a miként és a hogyan tovább kérdésében nem volt teljes egyetértés.

A tavasz ráadásul a harctéren is a honvédségnek kedvezett, április 1-jén Hatvannál, majd Tápióbicskénél, Isaszegnél és Vácnál is győzelmet aratott. Kossuth igyekezett kihasználni a helyzetet, és április 12-én megfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot, amit azonban az Országos Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés is elutasított.

Buda visszavívása (1848-as forradalom és szabadságharc, )
Buda visszavívása koronázta a tavaszi hadjáratot

Megfosztatik és számkivettetik

Nem adta fel. Április 14-én nyílt ülést tartottak debreceni Nagytemplomban, ahol a megjelenő óriási tömeg hatására a képviselők nem mertek “ellenszegülni”, az országgyűlés közfelkiáltással elfogadta a Habsburg-ház trónfosztásáról és a függetlenség kikiáltásáról szóló javaslatot.

A magyar országgyűlés tehát kimondta: “A Habsburg-Lothringeni ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nemkülönben azon merény által, miszerint az ország területi épségének eldarabolását … s az ország önálló státuséletének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, evégett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott…”

“… ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg-Lothringeni ház Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, a magyar koronához tartozó minden címek használatától megfosztatik s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik” – fogalmaz a nyilatkozat.

“Halálra sértett nemzetünk”

Nem légből kapott szavak voltak ezek. “S hogy semmi se hiányozzék az ausztriai ház bűneinek mértékéből, Erdélyben a vitéz magyar hadsereg által megveretve, az orosz cár segítségéhez folyamodott, s a szomszéd Oláhországból, úgy a magas porta tiltakozása, mint az európai hatalmak bukaresti konzulainak ellenzése dacára a népjog megsértésével orosz seregeket hozott be Erdélybe a magyar nemzet legyilkolására.”

“És végre, hogy ennyi bűneinek gyümölcsét biztosítsa, Ferenc József-, ki magát magyar királynak meri nevezni, folyó évi március 4-i s 6-i manifesztumaiban nyíltan kimondja, hogy a magyar nemzetet kitörli az élő nemzetek sorából; területét öt részre feldarabolja, Erdélyt, Horvátországot, Szlavóniát, Fiumét s a magyar tengerpartot Magyarországtól elválasztja; Magyarország belső területéből a rác rablók számára külön vajdaságot kiszakít, s általában az egész országot önállásától, törvényes függetlenségétől s országos tételétől megfosztva, az osztrák birodalomba beolvasztja.”

“Íme elszámláltuk egyszerű históriai igazsággal a Habsburg-Lothringeni ház példátlan bűneinek hosszú sorát, s az örökkévaló Isten ítéletére s a világ közvéleményére hivatkozva mondjuk ki, hogy a hitszegő házzal a kibékülés lehetsége megszűnt, s tartozunk Isten törvényének, tartozunk hazánknak, tartozunk a jognak, tartozunk a morálnak, becsületnek, Európának s a civilizáció érdekeinek, hogy e hitszegő dinasztiát, a magyar királyok trónjáról száműzve, adjuk át Isten ítéletének s a közvélemény, morál és becsület utálatának. Tesszük pedig azt halálra sértett nemzetünk törhetlen ereje érzetében.”

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.