Tudomány

Új távlatok nyílhatnak a fizikában

Varjasi Viktor
Varjasi Viktor

social szaki. 2015. 04. 05. 13:21

A mintegy két évig tartó leállás után vasárnap újraindították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC), amelynek jelentősen megnövelt teljesítményétől a Genfben működő intézet munkatársai azt várják, hogy új távlatokat nyit a fizikában.

Korábban a témában:

Az LHC irányítóközpontjából élőben tudósító blog szerint a 2-es protonnyalábbal kezdték meg a két évig tartó átépítés és korszerűsítés után a hadronütköztető újraindítását. “A nyaláb simán végighaladt az egész gépezeten. Fantasztikus látni, hogy mennyire jól megy két év és egy ekkor átalakítás után” – idézte a blog Rolf Heuert, a CERN főigazgatóját. Az 1-es protonnyalábot ezután indították el. A CERN honlapja szerint a protonütköztetések júniusban kezdődhetnek meg.

A hadronütköztető újraindítását eredetileg március második felére tervezték, ám ez egy a mágneses rendszerben keletkezett rövidzárlat miatt mostanáig késett. Akkor azt hangsúlyozták, hogy a késés minimális hatással van a tudományos kutatásokra, 2015-öt ugyanis annak szentelték, hogy ellenőrizzék a két évig tartó leállás után újraindított gép teljesítményét. A kutatásokat a tervek szerint 2016 és 2018 között végzik.

Frédérick Bordry, a CERN részecskegyorsítókért felelős vezetője – aki vasárnap reggel húsvéti tojással lepte meg az LHC irányítóközpontjában összegyűlt technikusokat és mérnököket – korábban elmondta, hogy a szinte teljesen megújult hadronütköztetőben immár nyalábonként 6,5 teraelektronvolt (TeV), összességében tehát 13 TeV energián ütköztetik majd a protonokat a korábbi 8 Tev helyett (1 TeV – ezermilliárd elektronvolt). A 27 kilométeres, föld alatti gyűrűben négy ütközési pont van, a protonnyalábok csaknem fénysebességgel száguldanak a részecskegyorsítóban. Az ütközésekről a CERN nagy teljesítményű számítógépei és különleges kamerái a jövőben másodpercenként 40 millió felvételt fognak készíteni az eddigi 20 millió helyett.

A részecskefizikai kutatások európai szervezetének főigazgatója a március közepén tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: május végére várható, hogy teljes energián megkezdődik az új kísérleti szakasz. Rolf Heuer az LHC második hároméves működési időszakától azt reméli, hogy az eredmények új távlatokat nyitnak a fizikában. “Nem tudjuk például, miért van az anyagból olyan sok, míg az antianyagból olyan kevés” – jegyezte meg a CERN év végéig hivatalban lévő vezetője. Emlékeztetett arra is, hogy a világegyetem 95 százaléka még mindig ismeretlen: sötét anyag és sötét energia alkotja. Az elkövetkező években remélhetőleg többet megtudunk a sötét anyagról – mondta.

Rolf Heuer kiemelte, hogy nem egyetlen, hanem rengeteg kérdésre keresik a választ, az ütközések eredményét az egyes kísérletek más és más után kutatva elemzik. A főigazgató szerint az elkövetkező években kiderülhet például az is, hogy vannak-e a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozonhoz hasonló részecskék.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.