marsi nitrogén (mars, marskutatás, curiosity, marsjáró, rover, szonda, élet, nasa, nitrogén, nitrát, szén, űrkutatás, bolygókutatás, tudomány)
Tudomány

Az élet újabb fontos építőelemét találták meg a Marson

A Curiosity marsjáró élő szervezetek számára is hasznosítható nitrogénre bukkant a vörös bolygón.

A NASA kutatói újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a Marson kifejlődhetett és hosszabb ideig virágozhatott az élet. A tudósok a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmányukban jelentették be, hogy a Curiosity rover nitrogéngázra bukkant a vörös bolygón. Pontosabban nitrogén-monoxidra, amely minden bizonnyal az élő szervezetek számára különösen fontos nitrátok bomlásakor keletkezett.

Az élet körforgása

A nitrátok fontos fehérjék, amino- és nukleinsavak, köztük a DNS és az RNS nélkülözhetetlen alkotóelemei. Elengedhetetlenek a földi élethez, de az élőlények többsége – köztük a növények – csak kötött formában tudják felvenni őket. Éppen ilyen kötött nitrogént találtak a kutatók is a Curiosity által begyűjtött mintákban.

Mindez arra utal, hogy a Földhöz hasonlóan a ma már oly kietlen bolygón is létrejöhetett az ún. „nitrogénkörforgás”: a folyamat, amelynek során a nitrogén a légkörből először a talajba, onnan a növényekbe majd végül ismét a levegőbe kerül. A földi körülmények között a nitrogén megkötését, az ún. „nitrogénfixációt” bizonyos, a magasabb rendű szervezetekkel szoros szimbiózisban élő baktériumok végzik. A NASA szakértői szerint ugyan nem kizárt, hogy a Marson talált nitrogént villámcsapások vagy egy nagyobb meteorbecsapódás során keletkező hő hozta létre, de úgy látják, érdemes folytatniuk a kutatást.

Az éltető nitrogén

„A legtöbben a szenet keresik, de a nitrogén számos szempontból épp ilyen fontos építőeleme az életnek” – mondta a Los Angeles Timesnak nyilatkozva Jennifer Stern, a NASA kutatásvezetője. – Az életnek legalább annyira szüksége van a nitrogénre, mint a szénre.”

A Curiosity egyelőre csak rendkívül kis mennyiségű nitrogén-monoxidot talált a bolygón. Jóval kevesebbet, mint amennyit Földünk olyan kopár területein mértek, mint amilyen például a chilei Atacama-sivatag, vagy az Antarktisz. Ennek a kutatók szerint valószínűleg az az oka, hogy az eltelt idő és a légkör változásai miatt a kötött nitrogén jelentős része a talajjal együtt erodálódott.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.