Tudomány

Nem lebeghetett a magyar kettős kereszt

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 02. 18. 17:00

Bár ősrégi magyarázat, címerünk sávjai nem négy folyót jelölnek, a hármas halom pedig nem három hegységet, és a kettős kereszt nem volt Szent István jelképe.

Korábban a témában:

A legtöbben úgy ismerik, hogy címerünkben a négy fehér sáv a történelmi Magyarország négy nagy folyóját, a Dunát, a Tiszát, a Szávát és a Drávát jelentik, míg a kettős kereszt alatt három halom a Tátra, a Mátra és a Fátra. Szép, és főleg nagyon régi ez a “magyarázat”, a vágásokat már a XV. századtól a négy folyóval azonosítják, széles körben pedig Werbőczy István Hármaskönyve terjesztette el a XVI. században.

Az Árpádok sávjai

A valóság azonban az, hogy a vörös-ezüst sávozott vagy vágott pajzzsal Imre királyunk aragón feleségéhez kapcsolódhat, vagyis a vörös mezőben arany cölöpöket tartalmazó aragón címer ellenpárjaként születhetett meg. Első ábrázolása 1202-ből ismert, ahol a sávokat oroszlánok “őrzik”. Külföldi források szerint a vörös és a fehér egyértelműen magyar színeknek számítottak akkoriban, a sávok itthon az Árpádok családját jelképezték.

Címer (címer, )Az Anjuk saját liliomaikkal egyesítették címerükben, ezzel is jelképezve jogukat az Árpád-házi királyok örökségére. Így tett Mátyás is a holló hozzáadásával, de Rákóczi hadai is az Árpád-sávok alatt vonultak csatába. Bizonyos szempontból tehát magát Magyarországot és a honfoglaló dinasztiát szimbolizálja.

A hatalom keresztje

A kettős keresztet szokás Szent Istvánhoz kötni, amennyiben II. Szilveszter pápa engedélyezte a magyar királynak, hogy apostoli (kettős) keresztet vitessen maga előtt. Ám a hivatkozott oklevélről kiderült, hamisítvány. A kettős kereszt a IX. századtól a bizánci uralkodók szakrális jelentőséggel bíró hatalmi jelvénye volt. A legkorábban a Bizáncban nevelkedett – sőt egy ideig a császári trón várományosa – III. Béla korában jelent meg, mint uralkodói szimbólum, címermotívumként először IV. Bélánál jelent meg.

A hármas halom hegységekkel való megfeleltetése a XVIII. században alakult ki. A középkorban a kereszt alatt még csak egyetlen domb állott, így a magyarázat már csak ezért sem állja meg a helyét. Valószínű, hogy a halmokra egyedül a kettős “alátámasztására” volt szükség, a magyar heraldika ugyanis nem kedveli a “lebegő”, azaz a pajzs kontúrjával érintkező motívumokat.

A “háromszínű magyar zászló” pedig címerünk színeiből állt össze a francia trikolór mintájára a XIX. században.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.