Tudomány

Hazaszeretetből szúrták nyakon Ferenc Józsefet

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2015. 02. 18. 13:00

Egy szabólegény nem tudta megemészteni az aradi kivégzések látványát, az első adandó alkalommal konyhakést állított a császár tarkójába.

Korábban a témában:

„Apostoli királyunk legszentebb személye ellen épp az imént követtek el aljas merényletet. Őfelségét délután fél 1-kor, a Kärtnerthor közelében fekvő bástyánál tett sétája során alattomos módon hátulról támadta meg egy bizonyos személy, és egy konyhakéssel megsebesítette tarkóján. Az orvosok nyilatkozata szerint a sebesülés nem életveszélyes. Őfelsége szárnysegédje a helyszínen azonnal elfogta a gyilkost – számolt be a Wiener Zeitung délutáni különszáma 1853. február 18-án.

Bosszú

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után, a terror éveiben Ferenc József császár cseppet sem számított népszerű uralkodónak “magyar népe körében”. Míg egyesek a passzív ellenállást választották, mások a harc újjáélesztésén dolgoztak, és volt, aki személyesen akart bosszút állni. A császár hosszú uralkodása során összesen hét alkalommal törtek az életére, az első és talán a leghíresebb merénylet a fenti 1853-as eset.

Az a “bizonyos személy” a 22 éves Libényi János magyar szabólegény volt, indítékként egyértelműen a bosszút jelölte meg a kihallgatásán. Az aradi vár katonai szabója mellett dolgozott 1849-ben, ahol végignézte a vértanúk kivégzését. Azóta forrt benne a bosszúvágy Ferenc József ellen, akinek hatalmában állt volna megkímélni a tábornokok életét. Később a nép nyelvén elterjedt, hogy húga megbecstelenítése miatt állt bosszút a császáron…

Merénylet Ferenc József ellen (ferenc józsef, )
A merénylet (Wikipedia)

Tarkón szórta

A lényeg, hogy miután kiismerte napi rutinját, 1852-53 fordulóján elhatározta, megöli Ferenc Józsefet. Tudta jól, hogy napi sétája során hosszasan elidőzik a Karintiai-kapu bástyájának mellvédjén a gyakorlatozó katonákat szemlélve. Így történt azon a napon is, Libényi kiugrott a tömegből és hátulról egy késsel nyakon szúrta a császárt. A fegyver megcsúszott az uralkodó kemény gallérján, második csapásra pedig nem volt idő: az egyik szárnysegéd és egy bécsi mészáros leteperték.

Ferenc Józsefnek iszonyú szerencséje volt. “A mai napon aljas módon Őfelsége tarkóján ejtett szúrt seb szerencsére nem ért létfontosságú szerveket. A sebesülést követő megrázkódtatással és szövődményekkel azonban még mindig számolni kell. Őfelsége általános állapota kielégítő” – fogalmaz az orvosi jelentés. A sérülés tehát komoly volt, de nem életveszélyes, a császár ágynak esett és sokáig attól lehetett tartani, elveszti a szeme világát. Magyarországon egyébként sokan örömmel fogadták a merénylet hírét, és persze jócskán voltak olyanok is, akik igyekeztek hűségükről és együttérzésükről biztosítani az uralkodót.

Még hat évtized adatott

Libényit természetesen elítélték és felakasztották, miközben hajtóvadászat indult a feltételezett összeesküvés felszámolására. Budára hurcolták Libényi barátait, néhányukra elrettentésként 15 éves várfogságot szabtak, holott ártatlanságuk teljesen egyértelmű volt. A támadás helyszínét Ferenc József még a merénylet évében leromboltatta, a helyén épült meg a Ring, a bécsi Nagykörút.

Ő maga pedig még több, mint hat évtizedig, 1916-ban bekövetkezett haláláig ült a trónon. Eközben pedig fejére került a Szent Korona is, “kibékült-kiegyezett” magyar alattvalóival, és elhozta azt azokat a bizonyos boldog békeidőket. Majd népeire szabadította az I. világháborút, ami Magyarország számára a véráldozaton túl a totális összeomlással végződött.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

English teacher explaining the lesson on the blackboard
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.