A dokumentum egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy “Magyarország, miután a hitleri Németország szövetségesévé vált és annak oldalán részt vett a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és más Egyesült Nemzetek ellen folytatott háborúban, e háborúért a felelősség ráeső részét viseli”.
Mindent vissza
Az 1945-ben megkötött fegyverszünet értelmében hazánk már a békeszerződés előtt megkezdte a háborús jóvátétel fizetését, felelősségre vonta a háborús bűnösöket és betiltotta a revizionista, szélsőjobboldali szervezetek működését – úgy, ahogy ezt később a párizsi békeszerződés is előírta. A hivatalos megfogalmazásig élt a remény, hogy Magyarország a határvonalak megvonása tekintetében igazságosabb elbánásban részesülhet, mint 1920-ban, Trianonban.
Csalódni kellett. Az első cikk máris visszaállította a trianoni országhatárt azzal a szigorítással, hogy “Magyarország átengedi Csehszlovákiának Horvátjárfalu, Oroszvár és Dunacsun községeket”. Csehszlovákiának ugyanis Pozsony környékén védhető hídfő kiépítése miatt volt szüksége a Duna jobb partjára is.
Kártérítés
A trianoni szerződéssel ellentétben ráadásul a párizsi az alapvető emberi jogi formulán túl – nem fogalmazott meg kisebbségvédelmi rendelkezéseket, vagyis az elszakított magyarokat az adott állam jóindulatára utalta – írja a Rubicon.hu. Jóvátételt is kellett fizetni a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának a “katonai műveletek és ez államok területeinek Magyarország által való megszállása folytán okozott veszteségeket” kompenzálandó.
Enyhítő körülményként vették viszont figyelembe, hogy hazánk végül kilépett a háborúból és hadat üzent Németországnak. Ezért “a fenti veszteségekért járó kártérítést Magyarország nem a maga egészében, hanem csupán részben teljesíti, nevezetesen 300 millió Egyesült Államokbeli dollár összegben”. A Szovjetunió 200, déli szomszédunk 70, északi pedig 30 millió dollárra volt jogosult, amit gépi felszerelés, folyami járművek, gabonaneműek és más áruk formájában kellett megkapniuk.
Egyetlen ponton azonban a győztesek Párizsban enyhébbek voltak, mint Trianonban: a hadsereg létszámát 70 ezer főben szabták meg, engedélyezték a nehézfegyverzet és a légierő fenntartását is, ám atomfegyverek birtoklását és fejlesztését szigorúan megtiltották. Magyarország tehát a háborús pusztítás után a nagyhatalmak egyezkedéséből is a lehető legrosszabbul került ki. 1947. február 10-én.
