Tudomány

A tervezett ponttól egy kilométerre landolt a Philae

Egy szikla árnyékában, a tervezett ponttól egy kilométerre landolt szerdán a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége, ami problémát okozhat napelemei működésében - közölték csütörtökön az Európai Űrügynökség szakemberei.

A Földre érkezett fotókon látható az üstökös sziklás felszíne, és a felvétel sarkában a Philae három lábának egyike.
A Philae ugyan ferdén, de szilárdan áll a lábain annak ellenére, hogy rögzítő horgonyait nem sikerült a talajba lőni: úgy tűnik, három lábából csupán kettőn áll, de ez nem akadályozza tudományos műszereinek működését. A Philae és a Rosetta a következő hónapokban 21 műszerrel fogja analizálni az üstököst – írja az MTI.

Stepahn Ulamec, a landolásért felelős csapat vezetője elmondta: az üstökös felszínéről készült első fotók azt jelzik, hogy a Philae mintegy egy kilométerre a tervezett ponttól, egy nagy kráterben landolt. Ezt a helyet annak idején lehetséges leszállási pontként mérlegelték a tudósok, de később elvetették. Valahol a kráter peremén lehet jelenleg. A pontos helyének meghatározása nagyon bonyolult – tette hozzá.

Mivel a Philae árnyékban van, napelemei jelenleg napi másfél órányi napfényt kapnak, a tervezett hat-hét óra helyett. A szerkezetnek mintegy 60-64 órára elegendő áramellátása van, a napelemeknek ezt kell meghosszabbítani naponta. A földi irányítóközpont szakemberei vizsgálják azt, hogy lehetséges-e módosítani a helyzetét, hogy a napelemeket érhesse és feltölthesse a napsugárzás – mondta Jean-Pierre Bibring.

 

“Jelenleg éppen egy szikla árnyékában vagyunk, és ez részben problémát okoz.” Ennek ellenére számos műszer működik, rengeteg tudományos munkát végeznek jelenleg is – hangsúlyozta Bibring.
A szakemberek elmondták: a kis robot a leszállást segítő rendszer meghibásodása miatt kétszer is visszapattant az üstökös mintegy négy kilométer széles magjáról, mielőtt nyugalmi állapotba került. A kutatók még elemzik, hogyan hatott a két visszapattanás az űrjárműre.

A kommunikáció meglehetősen lassú a Philae-vel: a jel 28 perc alatt teszi meg a mintegy 500 millió kilométert a Föld és a Rosetta között.Gerhard Schwehm, a Rosetta-misszió egy másik szakembere szerint talán lehetséges kilőni a szigonyokat, ám ezt csak akkor kísérelnék meg, ha nem veszélyeztetnék vele a leszállóegységet.
Kulcskérdés az is, képes-e a Philae fúrója kőzetminták vételéért lefúrni az üstökös talajába anélkül, hogy az visszalökné a robotot az űrbe. A nehézségi erő a földi gravitáció százezred része, ami annyit jelent, hogy a mosógépnyi jármű csak egyetlen grammot nyom a kométán.

Olvasói sztorik