Tudomány

Magyar számítógép vezérli a történelmi jelentőségű űrszondát

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2014. 11. 12. 20:35

Véget ért tíz évnyi hihetetlen utazás. Ember alkotta tárgyat juttattunk egy félmilliárd kilométerre lévő üstökösre.

„A Philae a felszínen van és kommunikál velünk” – mondták annak a projektnek a vezetői, melynek során a Rosetta űrszonda leszállóegysége csütörtökön délután sikeresen elérte a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínét. Üstökösre még soha nem szállt le ember alkotta tárgy.

A Rosetta űrszondát több mint tíz éve, 2004 márciusában indították Francia Guyanaról, ahol az Európai Űrügynökség legjelentősebb űrkilövőállomása található. Tíz évig tartó útján a Rosetta alig 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, 2008-ban egy kisbolygót, 2010-ben egy száz kilométer átmérőjű aszteroidát közelített meg. 2011-ben energiatakarékossági okokból hibernálták, idén januárban pedig sikerült feléleszteni. A 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstököst augusztusban, a Mars és a Jupiter pályája közt érte el az űrszonda, a leszállóegység pedig szerdán landolt az égitest felszínén.

Csurjumov-Geraszimenko üstökös (üstökös, rosetta)Az üstökös. Fotó: Európai Űrügynökség

A projektet nemzetközi együttműködésben valósították meg. A szakemberek közölték, hogy a leszállóegység négy centire süllyedt az üstökös felszínébe, mert nem sikerült kilőni szigonyait, ami a talajon való megkapaszkodást szolgálja. Egyelőre még vizsgálják, hogy megpróbálkozhatnak-e újból a szigonyok kilövésével.

A darmstadti irányítóközpontban tartózkodik Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, aki az MTI-nek elmondta, hogy rendkívül sikeres volt a küldetés. Kitért arra, hogy magyar kutatók is jelentősen hozzájárultak a programhoz. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépét és szoftverét, ami önműködően vezérli a Philaet, mióta az levált a Rosettáról. A számítógép irányította a landolást és az egység rögzítését, vezérli a tudományos műszereket, de rádiókapcsolatot is fenntart az űrszondával a mérési adatok továbbítására és a földi irányító központ parancsainak fogadására.

Philae (philae)
A leszállóegység a Rosetta űrszondáról fényképezve. Fotó: Európai Űrügynökség

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont több műszercsomag megalkotásában, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja pedig a tápellátás tervezésében és megépítésében vett részt.

A projekt célja az, hogy a tudósok megismerjék a Naprendszer születésének titkait és azt, hogy milyen változás megy végbe, ahogy az üstökös a Naphoz közeledik.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.