Ugyan az oxigén elengedhetetlen az általunk ismert élethez, a Harvard Egyetem asztrofizikusai szerint a távoli bolygókon mégis inkább a CFC-gázok jelenlétét kéne vizsgálni. Ezek ugyanis egyrészről kitűnően bontják az ózonréteget, másrészről viszont a természetben nem fordulnak elő, vagyis az intelligens élet jelenlétére utalnak.
A Földön a montreali jegyzőkönyv szerencsére betiltotta őket, azonban tekintettel arra, hogy gyakorlatilag semmivel nem lépnek reakcióba, akár tízezer évig is gazdagíthatják a légkört – magyarul kevésbé szerencsés esetben akár olyan bolygókon is megtalálhatóak, ahol már nincs intelligens élet.
Bár jelenleg híján vagyunk az olyan eszközöknek, melyek képesek lennének kellő pontossággal megfigyelni a Tejút több milliárd bolygójának atmoszféráját, a harvardi tudósok számításai szerint a Hubble utódja, a James Webb űrtávcső már alkalmas lehet erre.
A problémát már csak az jelenti, hogy az amerikai, európai és kanadai űrügynökségek által fejlesztett eszközt legkorábban 2018 októberében lövik fel. Legalábbis jelen állás szerint – 1997-ben még úgy gondolták, hogy már 2007-ben üzembe helyezhetik.
