Egyesek úgy vélik, az idegenek, már rég közünk vannak, vagy legalábbis voltak. Előbbiek az elmúlt néhány évtized ugrásszerű technológiai fejlődését, mások az ókor csodáit tulajdonítják nekik.
A hivatalos verzió szerint eddig nem sikerült még egyetlen apró bizonyítékot sem találni, ami a földön kívüli élet létezését igazolná. Jeleket viszont igen, és a statisztika is az UFO-hívők oldalán áll: kicsi a valószínűsége, hogy a végtelen univerzumban az élet egyedül a mi bolygónkon telepedett meg. A földön kívüli élet nyomait kutató intézet, a SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) tudósai szerint hamarosan meg is ismerkedhetünk az űrbéli lényekkel.
Attól kezdve, hogy az emberiség megtanulta, hogyan olvassa a csillagképeket, foglalkoztatott minket az, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben. A SETI asztronómusa, Seth Shostak szerint erre a kérdésre a nagyon is közeli jövőben választ kaphatunk.
Lakható égitestek a szomszédban?
Shostak a kutatás három módszeréről beszélt: egyrészt olyan vizsgálatok zajlanak, melyek mikroba jellegű életet, vagy annak nyomait keresik – ilyen a Curiosity és az Opportunity, melyek a Mars felszínén kutatnak az élet lehetséges jelei után. Shostak szerint azonban a Föld közvetlen környezetében legalább egy tucat olyan égitest van, mely esetleg lakható, vagy valamikor az volt. A Jupiter Európa és Ganimédesz holdjainak fagyott felszíne alatt óceánok vannak, míg a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titánon, folyékony metán tavakat találtak, melyek mind lehetségessé teszik azt, hogy ott az élet valamilyen formában kialakuljon.
A második módszer más csillagok körül keringő bolygók légkörét vizsgálja oxigén, metán, illetve egyéb, életre utaló gázok nyomát kutatva. Shostak szerint mindkét módszer eredményt hozhat a következő húsz évben.
A harmadik elgondolás nem pusztán életet, de intelligens életet keres. A SETI feladata az, hogy a világegyetemet fürkéssze abban bízva, hogy szándékos vagy véletlenszerű, ám mindenképp tudatosnak tekinthető megnyilvánulásokba botlanak. Az eljárás sikerét nehéz megjósolni, Shostak szerint egy pár millió csillagrendszer átvizsgálásával lenne rá reális esély – jelenleg pedig ennek kevesebb, mint egy százalékánál tartunk. A csillagász azonban bízik benne, hogy a technológia fejlődése felgyorsíthatja majd a keresést.
Az lenne a meglepő, ha csak nálunk volna intelligens élet
A matematika egyébként azt valószínűsíti, hogy nemcsak mikroba szintű, de akár intelligens élet is van rajtunk kívül az univerzumban. A NASA Kepler teleszkópja szerint mintegy négymilliárd csillag van a galaxisunkban, és átlagosan 1,6 bolygó kering körülöttük. Ezek közül minden ötödikről valószínűsíthető, hogy a Földhöz hasonló. Ez azt jelenti, hogy több tízmilliárd olyan bolygó van a Tejútrendszerben, ami esetleg lakható lehet. És ez még csak egyetlen galaxis. Seth Shostak bizakodó: „Felettébb rendkívüli lenne, ha a Föld lenne az egyetlen olyan bolygó, ahol intelligens élet alakult ki.”
Persze lehetséges, hogy a SETI program csillagászait a nagyon is földi, anyagi dolgok is arra biztatták, hogy minél közelebbi határidőt ígérjenek: A SETI évente mintegy 1 millió dollárból működik, kevés a kutatójuk, és a két teleszkópjuk finanszírozása sem zökkenőmentes, miközben Kína sokkal nagyobb vizsgálóeszközt épít, s ebben a munkában az Egyesült Államok kutatói nem vesznek részt. Shostak ezért is köthette feltétlen optimizmusát nagyon is világos feltételekhez: igen, a közeljövőben találkozhatunk E.T.–vel (egy mikroszkópon keresztül), ha a SETI továbbra is megkapja a Kongresszustól a működéséhez szükséges támogatást.
