Kettős tüzes nyelv jelent meg

Jézus mennybemenetele után az apostolokra leszállt a Szentlélek, minden népnek a maga nyelvén kezdték hirdetni az igét. A magyarság "pünkösdje" a kereszténység előtt legényünnep lehetett.

Korábban a témában:

Pünkösd a keresztény egyház egyik fő ünnepe, a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. A zsidó vallásból ered: a pészach utáni ötvenedik napon, sabouthkor az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományozásának az emlékét ülték. A keresztény egyház tanítása szerint Jézus mennybemenetele után ekkor szállt le az apostolokra a Szentlélek. Mivel a húsvétból számolják, ez is mozgó ünnep, május 10. és június 13. közé esik.

Eljött a Szentlélek

Jézus mennybemenetele előtt – 40 nappal a föltámadása után – megismételte a Szentlélek eljövetelére vonatkozó igéretét. “Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap mulva” – olvasható az Apostolok cselekedeteiben Károli Gáspár fordításában. A várakozás napjaiban az apostolok és a tanítványok 120 fős közössége imádkozott és megválasztotta Júdás utódját, Mátyást.

Pünkösd napján pedig “…lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok”. A körülöttük lévő, számtalan nemzethez tartozó sokaság igencsak csodálkozott, mikor az apostolok mindenkihez a saját nyelvén kezdtek szólni, és mindenki bizonyságot nyerhetett Jézus igazáról.

Pünkösdi király

A néphagyományban a nyári napforduló szokásai és hiedelmei éltek tovább a pünkösdben, miként a tavaszi napéjegyenlőség a húsvétban.

Magyarországon a XVI. században már általánosan ismert volt a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás, ami a sokkal ősibb elterjedését bizonyítja. A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajsszal, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakaslövéssel választották. XIX. századi adatok szerint egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre, a legények engedelmeskedni tartoztak neki.

Az is lehetséges, hogy az európai formát megelőzte egy régebbi magyar tavaszi legényünnep. A lótenyésztő keleti rokonnépek ugyanis a mai napig is ismernek hasonló, versenyjátékokkal, főleg lóversennyel összekötött ünnepeket. Bár nálunk a pünkösdnek nincs boszorkányos, rossz előjelű vagy halotti jellege, szórványosan megtalálható a rituális fürdés. Általánosan úgy tartották, hogy a pünkösdi hajnali fürdés egész évre mentesíti az embert a kelésektől, a harmattal való mosakodás szeplőűző és szépségvarázsló volt. Egyes helyeken meztelenül szedték a rozsharmatot szemfájás és kelés ellen.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.