Tudomány

Megmondjuk, mennyi az annyi. Méterben

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 04. 07. 15:41

Ma már minden alsós tudja, egy méter 100 centiméter. De 1795-ben még a másik oldalról kellett közelíteni: egy méter pontosan akkora, mint a Párizson áthaladó délkör negyedének tízmilliomod része.

Korábban a témában:

A francia konvent 1795. április 7-én fogadta el a törvényt,miszerint a világon elsőként bevezeti a decimális alapú méterrendszert. Az ősi mértékek ugyanis az emberi test tulajdonságain, mint láb, hüvelyk, könyök és különböző tárolóedények méretein keresztül jelentek meg. Ám ezek országonként, régiónként eltértek, átváltásuk pedig nehéz feladat volt – írja a rubicon.hu.

Matematikusok és csillagászok már a XVI. század végétől ajánlották egy decimális rendszer megalkotását, a távolság mérésére a másodperc-inga hosszát javasolva. A hosszmértéket 1793-ban a méter névvel illették, amely a görög metron, azaz mérni kifejezésből eredt. Két francia tudós, Mechain és Delambre alternatív javaslata a délkörök, azaz a hosszúsági fokok hosszát vették alapul, amit a Barcelona és Dunkirk közötti távolság lemérésével akartak megismerni.

Ezt az akkor még ismeretlen mértéket fogadta el alapul az 1795-ös Konvent „új” méterként, hosszát a Párizson áthaladó délkör negyedének tízmilliomod részeként határozva meg. Az eredmény ötévnyi nehéz munka után, 1798-ra született meg. Párizsban még azon év novemberében kiöntötték ónból és platinából a méter hosszát megörökítő etalonokat, az egyenlőségének megállapítása után pedig elhelyezték az „ősmétereket” a francia állami levéltárban.

Az 1874. évi VIII. törvénycikk a méter behozataláról

„1. § A magyar korona országaiban az eddig használt mértékek helyett uj mértékrendszer hozatik be, melynek alapja a méter tizes felosztással és többszörözéssel.

2. § Alapmértékül az országos levéltárban őrzött platinapálczán két vonással jelzett távolság szolgál, mely 1870. évben a magyar kormány és a franczia kormány részéről kiküldött bizottság által a párisi állami levéltárban lévő eredeti méterpálczával métre des archives) egybehasonlittatván, ahoz mérve a fagypont felett 16 Celsius foknyi mérsékletnél 1.00000219 méternek találtatott.

3. § A hosszmérték egysége a méter.

A méter tizedrésze a deciméter, századrésze a centiméter, ezredrésze a milliméter.

Ezer méter a kilométer, tizezer méter a miriaméter.”

forrás: 1000év.hu

Bár logikus volta és decimális váltórendszere folytán a méter (és a vele közel egy időben használatba kerülő kilogramm) praktikus mértékegység volt, még hosszú ideig ellenszenvvel tekintettek rá. Franciaországon kívül a méterrendszer csak az 1867-es párizsi világkiállítás után lett népszerű, az ott jelen lévő csillagászok és geodéták hozták létre öt évvel később a Nemzetközi Méter Bizottságot.

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül vette át az új mértékegységet. A méterrendszert 1874-ben vezették be Magyarországon, 1875-ben pedig hazánk is csatlakozott a Méteregyezményhez. Bár a tudomány fejlődésével a délkör hosszának meghatározására pontosabb eredmények születtek, 1889-ben mégis úgy döntöttek, hogy az 1798-ban etalonként meghatározott méterhossz maradjon meg, és ez mindmáig így van.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.