Az Arkhimédész legfontosabb munkáit rejtő kötetet 1999-ben vásárolta meg egy aukción egy amerikai gyűjtő, aki a Walters Múzeumra bízta annak helyreállítását.
Egy tudóscsoport 12 évet töltött azzal, hogy különböző eljárásokkal megpróbálja elővarázsolni a görög matematikus tanulmányait, amelyeknek a X. században pergamenre másolt szövegét 1229-ben Jeruzsálemben egy Johannes Myronas nevű szerzetes levakarta, és a felvágott lapokat újrahasznosítva, azokból imádságos könyvet készített. Egyes lapokra évszázadokkal később képeket is festettek.
A szakértőknek végül a Stanford Egyetem különleges röntgenberendezése segítségével sikerült megeleveníteni az eltűntetett írásokat. A feltárt szövegek “újraírják a matematika történetét”.
Az október 16-án nyíló Lost and Found: The Secrets of Archimedes című kiállítás részletesen bemutatja a kéziratok történetét és beszámol a restaurálás hosszadalmas munkálatairól is.
Arkhimédész természettudós, ókori szicíliai matematikus, mérnök, fizikus, csillagász, filozófus. Néhány matematikatörténész őt tartja a legnagyobb ókori matematikusnak. I.e. 287 és i. e. 212 között élt.
Arkhimédész arról vált széleskörűen ismertté, hogy Egyiptomban, a földek öntözésére megszerkesztette vízemelő gépezetét, az arkhimédeszi csavart.
Kreativitása és éleselméjűsége minden reneszánsz előtti európai matematikusét felülmúlta.
Helyiértékes számrendszert állított fel, így a számokat a számokat 1064-ig le tudta írni. Bebizonyította, hogy a kör kerületének és átmérőjének aránya ugyanannyi, mint területének és sugara négyzetének az aránya.
Bevezette a sűrűség fogalmát. A legenda szerint fürdés közben fedezte fel a felhajtóerőt, aminek örömére kiugrott a kádból, és meztelenül rohant végig az utcán a palotáig azt kiáltozva, hogy “Heuréka!” – megtaláltam. (forrás: Wikipedia)
