Tudomány

Nobel kihagyta a matekot

nobel (nobel)
nobel (nobel)

Több elmélet is született arról, miért nem "díjazta" Nobel a matematikát. A svéd tudós alapította elismeréseket 1901 december 10-én adták át először.

Alfred Nobel leghíresebb találmánya z 1867-ben szabadalmaztatott dinamit volt, amin rövid idő alatt milliókat keresett. A közismerten pacifista tudós békés célokra szánta találmányát, bányarobbantáshoz, alagútépítéshez. Ettől függetlenül a hadviselést is forradalmasította… Ez utóbbiért egyesek szerint élete végéig lelkiismeret-furdalás gyötörte, ezért is alapította a róla elnevezett díjat is. Mások szerint azonban felesleges efféle motivációkat keresni – olvasható a Rubicon.hu-n.

Az viszont tény, hogy 1895 novemberében megírt végrendeletében elrendelte: vagyonát fektessék értékpapírokba, a kamatot pedig öt egyenlő részben “évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek”. Az öt kategória: béke, fizikai, kémiai, élettani-orvosi és irodalmi.

Ezek odaítélését a Svéd Tudományos Akadémia, a Karolina Intézet és a stockholmi Akadémia által felállított öttagú bizottságokra bízta. A béke előmozdításáért járó díjat az értékelési szempontok szubjektivitására való tekintettel Nobel a norvég parlament hatáskörébe helyezte.

Részlet NObel végrendeletéből

“A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”

Érdekes kérdés, hogy Nobel miért hagyta ki az egyik legjelentősebb tudományágat, a matematikát? Az elmúlt évszázadban sok feltételezés született. Az egyik pletyka szerint a svéd feltaláló hűtlen feleség, csapongó szerető, vagy szökött házvezetőnő miatt cselekedett így, akit éppen egy matematikus miatt veszített el. Nem igaz. Nobel élete végéig agglegény maradt, ami pedig szeretőit illeti, egyikük egy báró, a másik egy katonatiszt miatt hagyta el.

Mások úgy vélik, a matematika tudományával való kapcsolat hiánya miatt mellőzte ezt a tudományágat. Egy harmadik elmélet szerint azért nem tartotta fontosnak a matematikusok díjazását, mert 1883-ban, Mittag-Lefler professzor már alapított egy díjat, kizárólag matematikusok számára. Az igazság viszont vélhetően 1896-ban sírba szállt Alfred Nobellel együtt.

Halála után három és fél évvel, 1900 júniusában, Stockholmban megszületett a Nobel Alapítvány, mely a tudós halálának ötödik évfordulóján, 1901. december 10-én kiosztotta az első Nobel arcmásával díszített, körülbelül 200 gramm súlyú aranyérmeket.

További részletekért Alfred Nobelről és más történelmi személyekről, eseményekről kattintson a Rubicon.hu-ra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik