A csontmásolatot komputer tomográfia (CT) segítségével készítették el, amelynek adatait aztán egy háromdimenziós nyomtatóba táplálták – mondta el Ahi Sema Issever, a berlini Charite Egyetemi Klinika radiológiai intézetének munkatársa.
“Láthatunk és lemásolhatunk egy kőzetbe ágyazott csontot anélkül, hogy egyáltalán meg kellene érintenünk a fosszíliát. Nagyon elegáns dolog, hogy semmit sem teszünk így tönkre” – fejtette ki a kutató. A “virtuális preparációról” Issever a Radiology című szaklapban számolt be.
Így működik a 3D nyomtatás
Ahhoz, hogy a csontokat kiszabadítsák a kőzetekből, normális esetben hetekre vagy hónapokra van szükségük a kutatóknak, ráadásul olyankor fennáll a veszély, hogy az eredeti csont megsérül. A CT-vel azonban a kőzetben is felismerhető a csont, a 3D-s nyomtatóval pedig viszonylag költséghatékonyan lehet előállítani a műanyag másolatot.
A csontmásolat készítéséhez a berlini Természettudományi Múzeum adott megbízást. Az intézményben ugyanis a második világháborúban egy bombarobbanás következtében összekeveredtek az Afrikából és Németországból származó ásatási leletek és különböző fosszíliáknak máig nem tisztázott az eredete.
“Ahhoz, hogy kitaláljuk, melyik tárgy melyik ásatáshoz tartozik, fel kellene nyitnunk mindegyiket. A CT-technológia hihetetlenül sokat segít a régészek munkájában. Kiderült például, hogy a megvizsgált csont egy mintegy 210 millió éves plateoszaurusz több mint 80 éve felszínre hozott csigolyája. A lelet Szász-Anhaltból, Halberstadtból származik” – mondta el Oliver Wings dinoszauruszkutató, a Természettudományi Múzeum vendégszakértője.
A CT-vel való munka már viszonylag elterjedtnek számít a paleontológusok körében, de a berlini kutatók voltak az elsők, akik preparálás nélküli csontok adatait 3D-s nyomtatáshoz használták fel. Wings meggyőződése szerint ez a jövőben általános eljárássá válhat.