Tudomány
tanulás (tanulás, )

Megvan a gyors tanulás titka

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2013. 11. 19. 19:29

Egyesek gyorsabban, mások lassabban tanulnak. Osztrák kutatók azt fejtették meg, mitől függ a tanulás sebessége. Van remény azoknak, akik a „lassú" kategóriába tartoznak.

Korábban a témában:

A bécsi Molekuláris Patológiai Intézet (IMP) kutatócsoportja azt tanulmányozta, min múlik ez a sebesség. Az derült ki, hogy az egereknél a tanulás az agyi idegsejtek összeköttetéseinek, a szinapszisoknak az erősségétől függ, melyet tréninggel, vagyis nagy számú ismétléssel javítani lehet.

Simon Rumpel és Brice Bathellier – az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) frissen ismertetett – kutatása abból indult ki, hogy az agyi idegsejtek közötti összeköttetések kiépülése összefügg az emlékek és az elsajátítandó tartalmak megjegyzésének képességével. Ez azonban egyénenként – mind az embernél, mind az egyes állatfajoknál – különböző sebességgel történik.

Tényleg az ismétlés a tudás anyja

A kutatók azt a feladatot dolgozták ki a kísérleti egereknek, hogy különböztessenek meg két hangot egymástól. Ha az egyiket hallják (“A” hang), akkor jutalmat kapnak, ha a másikat, a “B” hangot, akkor viszont semmit. Rumpel elmondta: rengeteg türelem kellett az egerek oktatásához. A kísérletet legalább kétezerszer kellett megismételni.

Azt figyelték meg, hogy van egy pont, ahonnan kezdve a tanulási görbe meredeken ível felfelé. Az ezredik ismétlésnél a kis állatok hirtelen gyorsabban kezdtek tanulni. Tehát a tanulási görbe nem fut szabályosan, hanem egérről egérre változó hosszúságú tanulási szakasz után egyszer csak jelentősen felszökik.

Ebből alkották meg a kutatók az elméleti modellt: először az ismételt stimulusok segítségével kiépülnek az idegsejtek között az ingerületátvivő helyek, vagyis szinapszisok, és ezek segítik ezután az ismeretek gyorsabb elsajátítását.

Gyorsabban tanulunk olyat, amit már tanultunk

Azt is megállapították, hogy az egyszer már kiépült, erős szinapszisok a későbbi tanulást is gyorsítják. A kísérletet ugyanis megismételték, ám a szabályt az ellenkezőjére fordították: az “A” hang után hirtelen nem járt jutalom, a “B” után viszont annál inkább – magyarázta Bathellier az APA osztrák hírügynökség kérdésére. A kísérleti állatok ezt az új szabályt már sokkal gyorsabban megtanulták. Ez pedig arra utal, hogy az első kísérletsorozatnál létesült idegi kapcsolatok hasznosultak az ellentétes szabállyal folytatott tanulási próbálkozások során.

Rumpel szerint ez azt jelenti, hogy ha valaki például megtanult egy idegen nyelvet, az a másodikat gyorsabban sajátítja el. A tanulás folyamata ugyanis felkészíti az agyat arra, hogy a hasonló kihívásokat edzettebben várja.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73861991, Demeter Szil·rddal, a Petıfi Irodalmi M˙zeum ˙j igazgatÛj·val beszÈlgett¸nk. Interj˙., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.