Tudomány

Meghalt a szent király

Első szent királyunk bevezette Magyarországot a keresztény Európába, és a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el: a katolikus, az ortodox egyház egyaránt szentként tiszteli. 1038. augusztus 15-én hunyt el.

Korábban a témában:

István, eredeti nevén Vajk 975 táján született Esztergomban vagy Fehérváron. Ifjonti éveiről vajmi keveset tudunk. Az biztos viszont, hogy Géza nagyfejedelem 997-ben bekövetkezett halála súlyos örökséget tett az ifjú vállára. Azonnal szembetalálta magát nagybátyjával, Koppánnyal, aki a szeniorátus (oldalági örökösödés) ősi szokása szerint magának követelte az özvegy Sarolt fejedelemasszony kezét és a főhatalmat is. 998-ban, Veszprém mellett csaptak össze, ahol István komoly német támogatással győzelmet aratott.

A keresztény állam alapjai

Ezután a fiatal fejedelem befejezte a pannonhalmi apátság építését, és koronáért folyamodott Rómához, melyet Asztrik apát az első millenniumon el is hozott számára. Istvánt az 1000. év karácsonyán, Esztergomban koronázták meg, így – jogilag – megszületett a keresztény Magyar Királyság. A gyakorlatban azonban még évtizedekig belháborúk dúltak. István először 1003-ban nagybátyja, az erdélyi Gyula ellen vezetett hadjáratot, majd a dél-erdélyi Keánt győzte le – írja a Rubicon.hu.

A király hódításait rendszerint a püspökségek és a vármegyék megszervezése kísérte, melyeket egy-egy megbízható vezérére, például Dobokára vagy annak fiára, Csanádra bízott. Erdély után a Tolna és Baranya területén tanyázó fekete magyarok – vélhetően kabarok – ellen vonult. István ugyanakkor nem csak a fegyverek erejében bízott, az ország északkeleti területét uraló Aba Sámuelt például úgy állította maga mellé, hogy hozzáadta egyik leánytestvérét. A hatalmas mű, az ország politikai egyesítése az 1028 körül indított hadjárattal zárult le, melyben István hadvezére, Csanád legyőzte az ország déli területein uralkodó Ajtonyt.

Ezzel párhuzamosan István lerakta a keresztény állam alapjait, amiben legfőbb segítőtársa az egyház volt: Magyarország területén 10 püspökség és 2 érsekség alakult, amivel hazánk önálló egyházkerületet képezett. Hazánk így, szemben a csehekkel vagy lengyelekkel függetleníteni tudta magát a Német-Római Birodalomtól. A világi közigazgatás alapját a – talán bajor, mások szerint szláv eredetű – megyerendszer adta, ahol bizonyos területek egy-egy vár fennhatósága alá kerültek, az igazgatásért pedig az ispán felelt. Két törvénykönyvet alkotott, amelyekkel rákényszerítette alattvalóit a megtérésre, a keresztény vallás gyakorlására és a magántulajdon tiszteletére, ezáltal előmozdította a letelepedett életforma elterjedését.

Miközben elvárta, hogy alattvalói viseljék a templomok működésének és a papok eltartásának költségét – „tíz falu építsen egy templomot” –, maga is jelentős összegeket költött hasonló építkezésekre.

Visszaverte Európa legerősebb birodalmát

István külpolitikáját uralkodása kezdetén a Német-Római Császársággal fenntartott szövetség határozta meg, a fiatal uralkodó ennek köszönhette például Gizellával, Civakodó Henrik bajor herceg leányával kötött házasságát és a Koppány ellenében kapott támogatást. Egészen a Szász-dinasztia kihalásáig, 1024-ig jó viszonyban állt a császárokkal. Jó viszonyt épített ki Velencével és a Bizánci Birodalommal is.

Mindezzel együtt, a fiatal királyság nem kockáztatta meg a hódító háborúkat, és elsősorban olyan szövetségeket kötött, melyek biztonságát garantálták. A Száli-dinasztia első uralkodója, II. Konrád császár azonban 1030-ban hadjáratot indított István ellen, aki azonban mesteri módon, a felégetett föld taktikájával győzelmet aratott szomszédja felett, és egy időre még Bécset is elfoglalta. István államszervező teljesítményét az is jelzi, hogy a fiatal monarchia – alig három évtized után – képes volt visszaverni Európa legerősebb birodalmának támadását.

István uralkodása a magyar történelem legfontosabb négy évtizede volt, melyről joggal mondhatjuk, hogy megalapozta egy egész nemzet jövőjét. Kétségtelen, hogy a király 1038-as halálát követően a megnyomorított Vazul fiainak hazatéréséig, 1046-ig Magyarországra súlyos válság nehezedett. Mégis elgondolkodtató, hogy a pogánylázadások közepette egyik királyunk sem gondolt arra, hogy lebontsa István életművét. A nagy uralkodó máig ezeréves államiságunk, nemzeti létünk egyik legfőbb szimbólumának számít, akit 1083 óta szentjeink sorában tisztelünk, legfontosabb állami ünnepünk, augusztus 20. pedig ugyancsak az ő alakjához kötődik.

Szent Istvánról bővebben a Rubicon.hu-n olvashat.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.