Tudomány

Ártatlan volt a magyar Drakula?

csejtei-var(1)(960x640).jpg (csejtei vár)
csejtei-var(1)(960x640).jpg (csejtei vár)

A női Drakula, aki szűzlányok vérét itta és vérben fürdött, hogy fiatalságát megőrizze, vagy egy védtelen özvegy, koncepciós per áldozata? 1560. augusztus 7-én született Báthory Erzsébet, a „csejtei rém”.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Báthory Erzsébet a Magyar Királyság egyik legelőkelőbb asszonya volt. Apja Báthory György, anyja pedig a család somlyói ágából származó Báthory Anna volt, nagybátyja, István mint erdélyi fejedelem és lengyel király volt. Férje egyik leggazdagabb báró, Nádasdy Ferenc gróf, akit bátorsága és kegyetlensége miatt csak „Fekete Bégnek” hívtak. Férje minden idejét lefoglalta a politika és a török elleni harc, Erzsébet ideje nagy részét csejtei kastélyában, magányban töltötte.

Férje 1604-ben hősi halált halt, Erzsébet 44 évesen özvegységre jutott. Már ekkor felröppentek az első hírek arról, hogy Csejte úrnője kastélyában okkult tudományokkal foglalkozik, és ördögi praktikákat folytat, de II. Mátyás 1608-as trónra lépéséig az ügy nem került az érdeklődés középpontjába – írja a Rubicon.hu. A rémtettek, amelyekkel Báthory Erzsébetet megvádolták, valóságos legendává váltak, bár hozzá kell tenni: az állítólagos bűnöket soha senki nem bizonyította, sőt, az eljárás végén ítélet sem született.

Múló szépségét féltette

Talán nem is csoda, hogy az érett asszonykorában özveggyé lett, magányosan élő grófnőről olyan történetek terjedtek, amelyek az öregedés elkerülésével álltak kapcsolatban. Mint amikor egy nap meglátta ráncait, dühében az összes tükröt összetörette, amit csak kastélyában fellelt. Egy napon pedig fésülködés közben cselédje véletlenül meghúzta az úrnő haját, ezért Erzsébet pofon vágta. Az ütés nyomán a leány vére azonnal kiserkent, az asszony bőrére cseppent, és szemmel láthatólag fiatalabbá és szebbé varázsolta.

Ezen felbuzdulva a csejtei úrnő százszámra gyilkolta a várban szolgáló fiatal lányokat, hogy a vérükkel megtöltött kádban fürödjön, illetve említett szüzek vérét igya. A nyomozás később ezen történetek alapján indult meg. Az 1610 után kezdődő vizsgálatban 650 áldozatot tulajdonítottak az asszonynak, akit gyakorlatilag mindenféle bizonyíték nélkül, pusztán a szóbeszéd nyomán bűnösnek bélyegeztek. Az eljárást maga II. Mátyás kezdeményezte, és Thurzó György nádor folytatta le, aki munkáját – 1610 decemberében – Báthory Erzsébet váratlan letartóztatásával kezdte meg.

A csejtei vár (forrás: wikipedia.hu)

Élve befalazták

A per motivációit azóta is sokan találgatják. A fő indíték vélhetően a hatalmas Báthory-vagyon megszerzése volt, de sokat nyomhatott a latban Thurzó és a Báthoryak személyes rossz viszonya is. Erzsébet négy feltételezett bűntársát a királyi bíróság 1611 januárjában kínpadra vonta, majd az így kicsikart vallomások alapján máglya-, valamint pallos általi halálra ítélte.

Ilyen eszközökkel a vád igen hamar felállt, ám II. Mátyás nem akarta megkockáztatni, hogy a Báthory Erzsébet ellen indított perrel magára haragítsa a magyar arisztokráciát. A grófnőt ezért soha nem citálták bíróság elé, ehelyett haláláig a csejtei kastély egyik befalazott szobájában tartották. Hátralévő éveiben senkivel nem tarthatott kapcsolatot, csupán ételt adtak neki. 1614-ben már elborult elmével érte őt a halál.

Sanyarú sorsú özvegy

Az utókor aztán szépen tovább színezte a rémtörténeteket, míg Báthory Erzsébetből igazi szörnyeteget kreáltak, aki már nemcsak Csejtén, hanem valamennyi birtokán vérfürdőt rendezett. A populáris kultúrában Báthory a híres „kékszakállú herceg”, Gilles de Rais, valamint a Vlad Tepes havasalföldi vajda alakja nyomán megrajzolt Drakula női megfelelője lett, akinek életét filmen is feldolgozták.

Felmerül persze a kérdés, hogy mennyire voltak megalapozottak a vádak. A történészek úgy vélik, hogy miután az eljáró hatóság motivációja anyagi jellegű lehetett, a felsorolt rémtetteket csupán a fantázia szülte. A véres fürdőzést már maguk a természeti törvények is cáfolják, emellett pedig bizonyíték van arra, hogy Báthory Erzsébet odaadóan gondoskodott szolgálóiról. Iskolát működtetett, miközben szegény sorsú nőket és özvegyeket látott el – de természetesen ezen jótetteket is ki lehet forgatni úgy, hogy mögöttük megláthassuk a szadista gyilkos sziluettjét.

Báthory grófnő minden valószínűség szerint egy sanyarú sorsú, magányos vidéki özvegy volt, akiből, befolyása és gazdagsága folytán, aztán minden idők egyik legkegyetlenebb gonosztevőjét kreálták.

Báthory Erzsébetről és más történelmi témákról ide kattintva olvashat a Rubicon.hu-n.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik