Tévéző gyerek (tévéző gyerek)
Tudomány

A TV előtt nem érzi a testét a gyerek

A gyereknek elsősorban a testét kell megismernie ahhoz, hogy agyi funkciói tökéletesen kialakuljanak. A TV-t nézve ez nem megy.

Könnyű öt olyan tanulmányt találni, amely szerint jót tesz a gyereknek a tévézés, további öt tanulmány viszont azt fogja bizonyítani, hogy a televízió rossz. Ez a vita teljesen haszontalan a szülők számára – idézi az Útajövőbe.eu Gerald Hüther, az egyik legismertebb német agykutató és neuropszichológus egy korábbi interjúját. A professzor messzebbről közelíti meg a kérdést.

Meg kell tanulni a testet

Korábban úgy gondolták, hogy az agy komplex neuronális hálózatai, amelyek a gondolkodásunkat, az érzelmeinket, a cselekvéseinket irányítják, genetikailag programozottak. Mára kiderült, hogy hosszú távon csak olyan kapcsolatok jönnek létre a gyermek agyában, amelyek a konkrét életvilágban is rendszeresen aktiválódnak. Amit nem használunk, az elsorvad. Az agyunkban lévő legfontosabb neuronális áramkörök kialakításához elsősorban arra van szükségük a gyerekeknek, hogy megtapasztalják saját testüket. És ezt a képernyő előtt ülve nem tehetik meg, függetlenül attól, hogy mi megy a tévében.

Bizonyítható, hogy azok az alsó tagozatos gyerekek, akik jók matekból, különösen jól tudnak egyensúlyozni is. Az ember úgy szerzi meg a háromdimenziós és absztrakt gondolkodáshoz, illetve a matematikához szükséges feltételeket, hogy megtanulja egyensúlyban tartani a testét. Amint egy gyerek a tévé előtt ül, nem érzi többé a testét. Nem mászik, nem ugrál, nem egyensúlyoz, nem mászik fára sem – azaz nem a testének tanulásával tölti az időt.


Fotó: Neményi Márton

De nem feltétlenül kell hegyet mászni. Az egyik legcsodálatosabb testtanulási gyakorlat az éneklés. Eközben ugyanis a gyermek agyának olyan virtuóz módon kell a hangszalagokat modulálnia, hogy hajszálpontosan a megfelelő hang jöjjön ki. Ez a lehető legjobb finommotorikus gyakorlat, és ugyanakkor feltétele minden későbbi, nagyon differenciált gondolkodásmódnak is.

Érti és alakítja?

Ezek a tapasztalatok agyunk legbonyolultabb részén csapódnak le, a homlok mögött alakulnak ki neuronális áramkörök. Ott fejlődik ki az önmagunkról alkotott képünk és ezzel együtt az a késztetésünk is, hogy a világ felé forduljunk, hogy cselekvéseket tervezünk, impulzusokat kontrolláljunk és elviseljük a frusztrációkat.

Ennek a korai gyermekkorban, körülbelül 6 éves korunkig kell kialakulnia. A mindezért felelős hálózatok azonban csak akkor fejlődhetnek ki, ha a gyerek megszerzi a szükséges tapasztalatokat. Ilyen élmények pedig akkor érik elsősorban, ha olyan dolgokkal foglalkozik, melyeket képes megérteni és alakítani is tud rajtuk. Ez azonban ma egyre nehezebb.

Folytatjuk!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.