Tudomány
Tundra (tundra)

Időzített bomba ketyeg a sarkvidéken

Óriási mennyiségű üvegházhatást okozó gázt tart csapdában a sarkvidék fagyott talaja. De félő, hogy már nem sokáig.

Korábban a témában:

Szárazföldjeink jelentős része az északi féltekén a tundraövezetben fekszik. Ezeken a sarkvidéki területeken nagyon rövid a nyár, és a hőmérséklet ilyenkor sem emelkedik tíz fok fölé. Télen -40 fok is lehet, jellemzően erős, 100 km/óra sebességű szelek fújnak. A szinte örök tél birodalmában a talaj állandóan fagyott, a néhány hónapos nyár alatt is csak vékony felső rétege szabadul a jég szorításából.

A globális felmelegedés miatt azonban a sarkvidéki talaj egyre inkább felolvad. Ez pedig annyira aggasztja a tudósokat, hogy a NASA külön programot indított a megfigyelésére. A jeges földben ugyanis felbecsülhetetlen mennyiségű üvegházhatású gáz, metán és szén-dioxid esett csapdába, ami az olvadás hatására ismét a légkörbe kerül. Ezáltal pedig tovább erősíti a felmelegedést.

Hatásuk könnyen megérthető. A Földet érő napsugarak nagy része visszaverődik a felszínről, majd újra „visszapattan” a magasban terjeszkedő üvegházgázokról. Szó szerint úgy működik, mint a zöldségtermelő üvegházak. Üvegházhatás nélkül bolygónk olyan hideg lenne, hogy nyomát sem lelhetnénk az életnek, ám jelen élővilágunkra a túlzott meleg sincs jó hatással. Márpedig minél több az üvegházhatást erősítő gáz a légkörben, annál több napfény verődik vissza a földre és annál magasabb lesz a hőmérséklet.

A kutatók szerint a tundrai talaj gyorsabban melegszik, mint a sarkvidéki levegő, az elmúlt 30 évben 2,7-4,5 fokot emelkedett a hőmérséklete. Ahogy a hő egyre mélyebbre hatol, úgy szabadul fel egyre több és több gáz, ami tovább növeli a klímaváltozás mértékét. A mostani kutatás célja meghatározni, hogy a jövőben mekkora mennyiségű üvegházgáz szabadul fel a sarkvidéki talajból, hogy a tudósok valós képet alkothassanak a globális felmelegedés hatásairól.

Nem tudni, mit hoz a jövő. Ha a tundra éghajlata egyre melegebb és szárazabb lesz, valószínűleg több szén-dioxid szabadul fel. Ha viszont melegebbé és nedvesebbé válik, akkor metánból jut több a légkörbe. Egyikkel sem járunk jól. A metángáz hamarabb elbomlik, mint a szén-dioxid, ám 22-szer erősebb üvegházhatást idéz elő.

Kövess minket a Twitteren is!

Sőt, már a Tumblren is megtalálsz minket!

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.