A Föld átlaghőmérséklete nő, ez tény. A tudósok csak azon vitáznak, hogy a folyamat vajon az emberi környezetszennyezés eredménye, vagy természetes folyamat. Az átlagember természetesen nem fogja megérezni, hogy ez a nyár melegebb volt, mint a tavalyi, hiszen globális szinten 2-4 foknyi emelkedésről beszélünk száz-kétszáz év alatt.
Amit mi is észreveszünk, az sokkal rosszabb. Emelkedő tengerszint, szokatlanul intenzív viharok, hosszan tartó aszály, majd hirtelen lezúduló, áradásokat okozó csapadék. Nem utolsósorban pedig olyan hőhullámok, amelyek a mi kontinentális éghajlathoz szokott szervezetünk számára halálos lehet.
Az Egyesült Államokban minden évben több áldozatot szednek a hőhullámok, mint a tornádók, hurrikánok, árvizek és villámlás összesen. Egy friss tanulmány pedig arra mutat rá, hogy a tendencia egyre nő. Egy-egy extrém meleg periódus nem lenne szokatlan, ám az éghajlatváltozásnak köszönhetően egyre gyakoribbak lesznek. A gyilkos kánikula ma még igen ritka, de ami ma még kuriózum, az a jövőben megszokott, átlagos lesz – mondja Michael Oppenheimer, a Princeton Egyetemen professzora.
Jelenleg évente mintegy 650 amerikai hal meg a hőhullámok következtében. Ha a globális felmelegedés folytatódik, ez a szám 2050-re 3-6000-re emelkedhet, az évszázad végére pedig évente 150 ezer áldozatot szedhet a kánikula. A napokig, akár hetekig tartó meleg komolyan megterheli a szervezetet. A túlmelegedés agyi és más szervi károsodást okoz, és könnyen halállal végződhet. Mindenkire veszélyt jelent, de különösen veszélyeztetettek a gyerekek, idősek, hajléktalanok, a fizikai munkát végzők és a krónikus betegségben szenvedők.
Maga a kánikula elnevezés latinul kiskutyát jelent és a Nagy Kutya csillagképben látható Szíriuszt hívták így a rómaiak. A mediterrán térségben a nyár kezdetét a Szíriusz felkelte jelzi, ezért kötötték össze a kiskutyát a hőséggel.
