Tudomány
mikroszkóp (mikroszkóp, )

Rákos ősembert találtak

A lelet arról árulkodik, hogy a kór nem kímélte szennyezésektől mentes, tiszta természeti körülmények között élő elődeinket sem.

Korábban a témában:

Amerikai kutatók egy 120-130 ezer éve élt neandervölgyi ősember bordatöredékét vizsgálva bukkantak a csontrák nyomaira. A mindössze három centiméteres csontdarab szövetének szerkezetéből és a daganat helyzetéből arra lehet következtetni, hogy az úgynevezett fibrózus diszpláziáról van szó. Ez a rákfajta ma egyre gyakoribb, de a daganat rosszindulatú elfajulása igen ritka. A betegség károsítja a csontszövetet, deformálja a csontokat. Időnként idegbecsípődést okozhat, a betegek csontfájdalomra panaszkodnak, egyes esetekben műtéti beavatkozásra is sor kerülhet.

A neandervölgyi bordacsontját száz évvel ezelőtt találták a horvátországi Krapina környékén. A teljes csontváz sajnos nem került elő, így a tudósok nem tudják megbecsülni sem a daganat okozta egészségügyi következményeket, sem azt, milyen kínokat kellett kiállnia a beteg egyednek. A felfedezés óriási jelentőséggel bír, mert a betegség legkorábbi jeleit eddig 1000-4000 éves leleteken tudták csak kimutatni. Vagyis bőven az írott történelem határain belül.

Ősemberi maradványokon nem csak a leletek szűkebb száma miatt nehéz rákos megbetegedések bizonyítékaira bukkanni. Egyrészt maga a betegség sokkal ritkább volt a környezetszennyezéstől mentes, „tiszta” környezetben. Másrészt elődeink átlagos életkora körülbelül a fele volt a miénknek, a rák több fajtája pedig csak idősebb korban jelentkezik. Mindenesetre érdekes tény, hogy a rákos megbetegedések éppúgy kínozták a tiszta, természeti környezetben élő „embert”, mint napjaink mérgek közt élő utódját.

A neandervölgyi ember besorolása vitatott. Egyesek szerint az emberfélék egy kihalt faja, mások úgy vélik, hogy a Homo sapienssel keveredve ő az egyik ősünk – génállománya 1-4 százalékban megtalálható a mai európaiakban. 200-250 ezer éve jelent meg Európában és a Közel-Keleten, és 28 ezer évvel ezelőtti eltűnéséig sokáig együtt élt a mai emberrel. Testfelépítése alkalmazkodott a jégkorszak körülményeihez. Mint a mai birkózók: robosztus felépítés, izmos, rövid karok, vastag csontok. A férfiak átlagmagassága 165, a nőké 155 centi lehetett.

Kövess minket a Twitteren is!

Sőt, már a Tumblren is megtalálsz minket!

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.