Tudomány

Ezért nem tudjuk abbahagyni a zabálást

evés (evés, )
evés (evés, )

A Yale Egyetem tudósai hívják fel ismételten a köz figyelmét a szinte mindenben jelenlévő, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup veszélyeire.

Az intézmény orvostudományi iskolájának kutatói tanulmányukhoz 20 egészséges felnőttet vettek igénybe, akiknek nem volt más dolguk, mint cseresznye ízesítésű üdítőt kortyolgatni – ezek egy részét glükózzal, egy részét fruktózzal édesítették. A fogyasztást követően a tudósok funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálattal követték nyomon a tesztalanyok agyában lezajló változásokat.

Míg a glükóz arra késztette az étvágyat is szabályozó hipotalamuszt, hogy csökkentse aktivitását, addig a fruktóz megugrasztotta – igaz, csak egy kicsit és csak kis időre. Bár a két cukor molekulárisan hasonló, az ember másképp viszonyul hozzájuk: a fruktóz kisebb inzulintermelést indít be, mint a glükóz. És épp ez a probléma, hiszen az inzulin közli a testtel, hogy mikor hagyja abba az evést.

Ugyan a tanulmány méreteiben nem nagy (mint mondtuk, mindössze 20 fős), s ezért nem szolgál tévedhetetlen bizonyítékokkal, erős összefüggést mutat a modern kor emberiségét kínzó elhízás és a fruktóz között.

Az ezzel kapcsolatos szentenciát az Oregoni Egészségügyi- és Orvostudományi Egyetem endokrinológusa, Dr. Jonathan Purnell fogalmazza meg frappánsan, mikor arra bíztat mindenkit, hogy ne egyen annyit. S bár ez jól hangzik, manapság szinte lehetetlen elkerülni a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot, mivel az ezzel készült élelmiszerek hosszabb ideig eltarthatóak és látványra is szimpatikusabbak, mivel a fruktóz sütés hatására szép, egyenletesen barna színt ad a terméknek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik