A kutatók az Alfa Centauri hármascsillag rendszerében, a Földtől mintegy 40 billió kilométerre (4,3 fényévre) vették észre a bolygót, amely hatmillió kilométerre kering csillagától. A Föld méretű planéta rendkívüli forrósága miatt a felszíne vélhetően leginkább olvadt lávához hasonlít. A csillaghoz való közelsége miatt nagyjából 1200 Celsius-fok uralkodhat rajta, amit egyetlen életforma sem képes elviselni.
A kutatók szerint valószínűleg más bolygók is keringenek ugyanezen csillag körül, ám valamivel messzebb, ahol már elég hideg van a víz megtartásához és az életformák kialakulásához.
A most felfedezett bolygó az Alfa Centauri egyik csillaga, az Alfa Centauri B körül kering. A hármas csillagrendszer másik két tagja az Alfa Centauri A, és a társainál halványabb, kis tömegű vörös törpecsillag, a Proxima Centauri. Annak ellenére, hogy az Alfa Centauri B-t a Föld déli féltekéjének néhány pontjáról szabad szemmel is látni az éjszakai égbolton, a jelenlegi technológiákkal mégis több tízezer évbe telne az odautazás.
A Genfi Obszervatóriumban dolgozó Stephane Udry által vezetett kutatócsoport eredményeit a Nature című folyóirat internetes kiadása közölte. Az 1990-es évek eleje óta a kutatók 842 exobolygóra bukkantak, de a számukat milliárdnyira becsülik. A most felfedezett Alfa Centauri Bb jelölésű bolygó az ez idáig felfedezett legkisebb tömegű, nagyjából 1,1-szerese a Földének. Az európai kutatócsoport tagjai négy éven át fürkészték az Alfa Centauri csillagrendszert a chilei Európai Déli Obszervatóriumból.
