Tudomány

Víz a Holdon és a Marson is?

vízcseppek (víz, )
vízcseppek (víz, )

A csillagászok egymás után jelentették be, hogy égi kísérőnknél és vörös szomszédunknál is vízre utaló jelekre bukkantak.

A Holdon a Déli-sark egy ősi kráterének fenekéről feltételezik, hogy olyan szokatlanul fényes, hogy akár az ötöde is vízjégből lehet – igaz, csupán egy mikrométer vastagságú rétegről van szó. Azonban a felszínt tanulmányozó kutatók bevallása szerint elképzelhető egy másik magyarázat, mivel a kráter nem éppen szokványos.

Előfordulhat, hogy a fenék a fényes felszínt annak köszönheti, hogy (helyzetéből kifolyólag) kevéssé érintette az űridőjárás hatása. A 3,2 kilométer mély, 20 kilométer széles (a földi déli sark kutatójáról elnevezett) Shackleton ugyanis szinte pontosan a Hold déli sarkánál található – emiatt a folyamatosan jéghideg völgyet egyrészről alig éri napfény, másrészről nagyjából olyan állapotban van, mint keletkezésének idején, hárommilliárd éve.

A Mars “nedvessége” még ennél is komplikáltabb. Bár a kutatók szerint a bolygó kérgének vízkoncentrációja a Földéhez lehet hasonló, erre csupán közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésükre. Nem magát a bolygót vizsgálták ugyanis, hanem a Mars anyagából álló, 2,5 millió éve keletkezett meteoritokat.

Eredményeik arra engednek következtetni, hogy a vörös bolygó kőzetei 70-300 ppm (részecske a millióban) vízkoncentrációval bírnak – összehasonlításképp a Földön ez 50-300 ppm. Amennyiben ez igaz, a vörös bolygó egykor képes lehetett az élet fenntartására.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik