Fotó: Berkeley LAB
A részecskét c b (3P) névvel jelölték, egy kvarkot és egy antikvarkot köt meg magában.
Andy Chisholm a Biminghami Egyetem PhD hallgatója szerint lenyűgöző, hogy rátaláltak a cb (3P)-re, mivel milliárdnyi részecskeütközés adataiat kellett átvizsgálniuk, de szerencsére megfelelő helyen és időben nézték át a méréseket.
A cb (3P) létezését már számos elmélet megjósolta, de eddig egy kísérletben sem mutatták ki, beleértve ezekbe az amerikai D-Zero kísérletet is.
Dr. Miriam Watson kutatásban dolgozó Birminghami fizikus úgy jellemezte a felfedezést, hogy a cb (3P) könnyebb párjait már körülbelül 25 évvel ezelőtt megfigyelték, de csak a legújabb mérésekkel lehetett kimutatni.
A részecske megtalálása véleménye szerint közelebb viszi a fizikusokat az alapvető részecskék tulajdonságainak és a világegyetemet összetartó erők megértéséhez.
Roger Jones a lancasteri ATLAS csoport vezetője úgy gondolja, hogy amíg az emberek joggal érdeklődnek a részecskefizika standard modelljét igazoló és a részecskék tömegének leírásához szükséges Higgs-bozon körüli kutatások iránt, addig megfeledkeznek arról, hogy létezésünket láthatatlanul a c b (3P)-hez hasonló részecskék is “megalapozzák”.
