Férgekkel megyünk a Marsra

Egy mikroszkopikus fonalféreg segíthet a Mars és a hozzá hasonló bolygók benépesítésében.

Korábban a témában:

A Nottinghami Egyetem tudósai szerint a Caenorhabditis elegans azért juthat kulcsszerepet az idegen bolygók benépesítésében, mert biológiailag nagyon hasonlatos az emberhez. A világűrben való hosszú tartózkodás élő szervezetre gyakorolt hatásairól nem tudunk túl sokat – éppen ezért a kutatócsoport Nathaniel Szewczyk vezetésével a C. elegans négyezer egyedét juttatta fel a Nemzetközi Űrállomásra.

Ez a fonalféreg 1 milliméter hosszú és összesen 959 sejtje van – minden egyes sejtnek külön neve. A fonalféreg 7-10 napig él, hímnős, 3-5 nap után már utódokat hoz világra – a kis férgek petékből kelnek ki, egy anya 8-10 petét rak.

Mint Nathaniel Szewczyk azt kifejtette, a C. elegans volt az első soksejtes szervezet, amelynek feltérképezték a teljes genomját. Húszezer génjéből sok ugyanazt a funkciót tölti be, mint az embernél. Nagyjából kétezer gén a féreg izomfunkciójáért felelős, ezek 50-60 százalékának vannak megfelelői az emberi genomban.

A kutatócsoport a fonalférgek űrutazása során tizenkét nemzedék fejlődését figyelte meg az első három hónapban. Az űrben a férgek ugyanúgy keltek ki a tojásból, fejlődtek a felnőttkor eléréséig, majd szaporodtak, mintha a Földön lennének.

“Bebizonyosodott, hogy a fonalférgek a világűrben képesek úgy reprodukálódni, hogy elérjenek egy más bolygót, mi pedig a távolból kontrollálhatjuk egészségi állapotukat” – emelte ki Nathaniel Szewczyk.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.