A Subaru Deep Field projekt keretében izraeli csillagászok az égbolt telihold méretű területén kutatják a szupernóvák nyomait. Így leltek rá 150 megfigyelt csillagrobbanás között arra a 12-re, melyek a valaha megfigyelt legidősebb csillagrobbanások lehetnek.
A tízmilliárd éves szupernóvák Ia – termonukleáris – típusúak. Az ilyen szupernóvákat kettős vagy többes rendszerekben előforduló fehér törpecsillagok okozzák. A fehér törpék ilyenkor kísérőcsillaguktól – amely többnyire egy vörös óriás – anyagot kapnak. Az idők folyamán több nóvakitörés is előfordulhat, melyek során a felhalmozott gázokból a hidrogén fuzionál és a magfúzió végtermékei maradnak vissza.
Ez a folyamat egészen addig tart, amíg a fehér törpe át nem lépi a Chandrasekhar-határt – a Nap tömegének 1,44-szeresét – és a saját gravitációja alatt össze nem roppan. Az ekkor beinduló szénfúzió a csillagot teljesen szétszakítja.
(A 2011-es fizikai Nobel-díjat az Ia-szupernóvák kutatói érdemelték ki, mivel általuk bizonyították be, hogy gyorsulva tágul Világegyetemünk.)
A japán Subaru teleszkóp – melynek az adataival dolgoztak az izraeli csillagászok – Hawaii-on a 4200 méter magas Mauna Kea vulkán csúcsán található, és a legtávolabbi galaxisok fényét is képes érzékelni.
