Tudomány

Háromszázmillió éve fertőzik vírusok a rovarokat

24.hu
24.hu

2011. 09. 14. 07:16

Ráadásul az őskori vírusok genetikai felépítése hasonlatos volt modern leszármazottaikéhoz.

Korábban a témában:

A vírusok, amelyek DNS-ből és azt körülvevő fehérjeburokból állnak, paraziták. Önmagukban nem mutatnak életjelenségeket: nincs anyagcseréjük, önálló mozgásra is képtelenek, és élő anyagként csak gazdaszervezetben, annak folyamatait felhasználva viselkednek.

Szaporodásukhoz a megfelelő sejtbe kell bejutniuk, hogy annak működését módosítva több százezer példányban lemásolhassák magukat.

 

A DARAZSAK HERNYÓKAT FERTŐZNEK VELE

Az élősködő darazsak ügyesen felhasználják saját hasznukra a szervezetükbe beépült vírusokat. A rovarok a vírusgének felhasználásával olyan vírusszerű részecskéket “gyártanak”, amelyek toxintermelő géneket tartalmaznak. Ezt a darazsak a hernyókba “fecskendezik be”, amikor bejuttatják beléjük a petéiket.

A fertőzött hernyók a továbbiakban a darázspeték inkubátoraként működnek, miközben szervezetük a befecskendezett gének által vezérelt mérget termel. Utóbbi nemcsak a “béranya” immunrendszerét blokkolja, meggátolva ezáltal a peték “kilökődését”, hanem a megbénítja a hernyót, s megakadályozza annak bebábozódását.

 

MÉG A DINOSZAURUSZOKAT IS TÚLÉLTÉK

A Tours-i Egyetem kutatói Elisabeth Herniouval az élen megkísérelték megállapítani, hogy a vírusok mikor fertőzték meg először a rovarokat.

Ehhez a darazsakban élősködő, “röghöz kötött” vírusokat összehasonlították olyan “szabadon élő” rokonkórokozókkal, amelyek nem építik be génjeiket a gazdaszervezet genomjába. A két vírusféleség genomjának 10-15 százaléka egyezett.

A továbbiakban a különböző darázscsaládokban élősködő különféle vírustörzseket hasonlították össze, s arra a következtetésre jutottak, hogy a rovarokba beépült kórokozók legkevesebb százmillió évvel ezelőtt váltak el “szabadon élő” unokatestvéreiktől.

Ennek alapján a kutatók kiszámították a két vírusféleség közös ősének a korát. Adataik szerint a “szabadon élő” vírusok 222 millió évvel ezelőtt jelentek meg, míg a “röghöz kötöttek” 190 millió évvel ezelőtt.

Összevetve a “szabadon élő” vírusokat egy másik “rokonnal”, a Baculoviridae víruscsaláddal, a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a két csoport 310 millió évvel ezelőtt vált el egymástól.

A kutatásaink során vizsgált génekkel már a 300 millió évvel ezelőtti ősök is rendelkeztek. Ezek a vírusok jelen voltak a dinoszauruszok korában és túlélték a tömegkihalási eseményt, amely végzett az őshüllőkkel. Jelen vannak napjainkban is, és minden életformában megtalálhatók, hiszen még olyan vírusok is vannak, amelyek vírusokat fertőznek meg.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Marjai János / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.