Tudomány

Háromszázmillió éve fertőzik vírusok a rovarokat

Ráadásul az őskori vírusok genetikai felépítése hasonlatos volt modern leszármazottaikéhoz.

Korábban a témában:

A vírusok, amelyek DNS-ből és azt körülvevő fehérjeburokból állnak, paraziták. Önmagukban nem mutatnak életjelenségeket: nincs anyagcseréjük, önálló mozgásra is képtelenek, és élő anyagként csak gazdaszervezetben, annak folyamatait felhasználva viselkednek.

Szaporodásukhoz a megfelelő sejtbe kell bejutniuk, hogy annak működését módosítva több százezer példányban lemásolhassák magukat.

 

A DARAZSAK HERNYÓKAT FERTŐZNEK VELE

Az élősködő darazsak ügyesen felhasználják saját hasznukra a szervezetükbe beépült vírusokat. A rovarok a vírusgének felhasználásával olyan vírusszerű részecskéket “gyártanak”, amelyek toxintermelő géneket tartalmaznak. Ezt a darazsak a hernyókba “fecskendezik be”, amikor bejuttatják beléjük a petéiket.

A fertőzött hernyók a továbbiakban a darázspeték inkubátoraként működnek, miközben szervezetük a befecskendezett gének által vezérelt mérget termel. Utóbbi nemcsak a “béranya” immunrendszerét blokkolja, meggátolva ezáltal a peték “kilökődését”, hanem a megbénítja a hernyót, s megakadályozza annak bebábozódását.

 

MÉG A DINOSZAURUSZOKAT IS TÚLÉLTÉK

A Tours-i Egyetem kutatói Elisabeth Herniouval az élen megkísérelték megállapítani, hogy a vírusok mikor fertőzték meg először a rovarokat.

Ehhez a darazsakban élősködő, “röghöz kötött” vírusokat összehasonlították olyan “szabadon élő” rokonkórokozókkal, amelyek nem építik be génjeiket a gazdaszervezet genomjába. A két vírusféleség genomjának 10-15 százaléka egyezett.

A továbbiakban a különböző darázscsaládokban élősködő különféle vírustörzseket hasonlították össze, s arra a következtetésre jutottak, hogy a rovarokba beépült kórokozók legkevesebb százmillió évvel ezelőtt váltak el “szabadon élő” unokatestvéreiktől.

Ennek alapján a kutatók kiszámították a két vírusféleség közös ősének a korát. Adataik szerint a “szabadon élő” vírusok 222 millió évvel ezelőtt jelentek meg, míg a “röghöz kötöttek” 190 millió évvel ezelőtt.

Összevetve a “szabadon élő” vírusokat egy másik “rokonnal”, a Baculoviridae víruscsaláddal, a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a két csoport 310 millió évvel ezelőtt vált el egymástól.

A kutatásaink során vizsgált génekkel már a 300 millió évvel ezelőtti ősök is rendelkeztek. Ezek a vírusok jelen voltak a dinoszauruszok korában és túlélték a tömegkihalási eseményt, amely végzett az őshüllőkkel. Jelen vannak napjainkban is, és minden életformában megtalálhatók, hiszen még olyan vírusok is vannak, amelyek vírusokat fertőznek meg.

Ajánlott videó mutasd mind

Ilyen lehet Magyarország 2050-re

Elsorvad a vidék, az élővilág kiüresedik, sok őshonos fajunk eltűnik, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek fogják uralni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.