A víz folyékonyságát messze 0 fok alatt is meg lehet őrizni. Az úgynevezett túlhűtött víz a hőmérséklet csökkenésével sűrűbbé válik, míg a felmelegedéssel hígabbá. A svéd kutató kristályos jeget tett ki 1,3 gigapascalnak – a légköri nyomás tízsresesének – körülbelül mínusz 140 Celsius-fokon.
Ezáltal összeomlott a kristályos szerkezet, és amorf jég képződött, amelyben a vízmolekulák esetlegesen helyezkedtek el. A hőmérséklet mínusz 130 fokra való növelésével és a nyomás egy gigapascalra történő csökkentésével a jég lomhán folyó vízzé változott.
Ez a víz olyan, mint a normális víz, sűrűsége azonban 35 százalékkal nagyobb, a vízmolekulák pedig viszonylag lassan mozognak, a viszkozitása tehát magas. A normától való efféle eltérések évek óta ismeretesek, általános magyarázat azonban a mai napig nem született rájuk.
