Az Anomalocarididákat eddig is ismerte a tudomány. Ők voltak a Föld első nagy vadászai. Szájukból hosszú tüskés tagok álltak ki.
Az úgynevezett kambriumi robbanás korában 540 millió évvel ezelőtt tűntek föl, és 488 millió évvel ezelőtt kipusztulhattak. Egy marokkói lelet azonban felülírja az ősrákokról ismert eddigi tudást.
Egy marokkói Laggania Cambria példányból származó lelet szerint ezek a bizarr állatok 30 millió évvel később is léteztek, és hosszabb ideig uralkodtak a tengeri tápláléklánc fölött. Tehát nem haltak ki a kambrium végén, ahogy a paleontológusok eddig gondolták. Eltűnését így nem a nagy kambriumi pusztulás okozta, hanem sokkal inkább a csúcsragadozó-riválisok megjelenése.
A tengeri ízeltlábú, melyhez hasonló már nem él a bolygón, különös tüskés csápjaival ragadta meg áldozatát, majd tette bele a szájába. Ajkai körül egy sor fogazott lemez sorakozott, valószínűleg ezzel tépte szét eledelét. Puha kis testű állatokra, valószínűleg trilobitákra vadászhatott.
A marokkói példány teste hosszúkás, szegmentált, pengeszerű részeket is tartalmaz. A kutatók gyanítják, az ízeltlábú testét egykor működő kopoltyúk ékesítették. Egy egyed elérhette az egyméteres hosszt is, amit eddig a paleontológusok elképzelhetetlennek tartottak az Anomalocarididák esetében.
