Tudomány

A legelső csata feltárva

Bronzkori véres csata áldozatait találták meg Németországban, a Tollense-folyó völgyében.

Korábban a témában:

A helyszínen több mint száz személy földi maradványait, furkósbotokat, lovak csontvázait tárták fel, a felfedezésről az Antiquity című folyóiratban számoltak be a németországi baltikumi és skandináv régészeti központ szakemberei.

A kutatások 2008-ban kezdődtek a Tollense-folyó völgyében, ahol régészeti feltárásokat végeztek, de búvárok végigkutatták a folyó medrét is.

Az ütközetre Kr.e. 1200 körül került sor, a régészek feltételezései szerint a legkorábbi ismert bronzkori csatáról van szó. A helyszínen körülbelül száz, többségükben fiatal férfi csontvázát találták meg, közülük nyolcnak csontsérülései voltak. Előfordult erőteljes ütés okozta koponyasérülés, ahogy nyílhegy ütötte seb, az egyik férfi felkarcsontjába 22 milliméter mélyen fúródott be a nyíl. A combcsontok egyikén látható törést a lóról való esés okozta.

“Tompa fegyvertől származó sérülések sokaságát fedeztük fel, ahogy éles fegyverek ütötte sebeket is látunk, s egyik esetben sincs semmi jele a gyógyulásnak, vagyis a halál előtt keletkezhettek” – hangsúlyozta Harald Lubke ásatásvezető régész, hozzátéve, hogy az elhunytakat nem temették el a szokásoknak megfelelően.

A csontvázak mellett nem találtak semmiféle sírmellékletet – sem cserépedényeket, sem díszeket, ékszereket, amelyekkel általában ellátták az elhunytakat a túlvilági útra. A holttestek közül sokat a jelek szerint a folyó vitt nagyobb távolságra, míg másokat az eredeti testhelyzetben fedezték fel.

Harald Lubke szerint az ütközet feljebb lehetett, a holttesteket a folyóba dobhatták, s a víz egy homokzátonyra sodorta őket. Így most csupán a csatában elesettek töredékét találták meg.

“Feltétlenül meg kell találnunk azt a helyet, ahol a halottak a vízbe kerültek, így eldönthetnénk, hogy valóban csatáról van-e szó, vagy valami másról, például az isteneknek felmutatott áldozatról” – magyarázta.

A kutatók a köles fogyasztására utaló bizonyítékokat is találtak. Ez a gabonaféleség ismeretlen volt Kr.e. 1200 táján Észak-Németország területén, ami megszállók jelenlétét valószínűsíti. A leletek között egy sziléziai “fazonú” bronztűt is felfedeztek, ami a helybéli törzseknek a 400 kilométerre lévő régióval való kapcsolatairól árulkodik.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.