Tudomány

Játszóház a bronzkorban

A játékoknak már négyezer éve is központi szerep jutott az emberek életében.
Korábban a témában:

Karacsitól 300 kilométerre északra fekszik Mohendzsodáro, azaz a “halottak dombja”. Valamikor ez volt az Indus-völgyi civilizáció egyik legnagyobb városa, amelyet Kr. e. 2500 és 2100 között a Harappá-kultúra népe épített.

Mohendzsodáro romjai hihetetlen várostervezői képességről árulkodnak: az ősi metropolis szervezettsége, építési módszerei és a körülbelül negyvenezres lakosság számára elérhető közszolgáltatások csak a kétezer évvel későbbi, császár kori Róma adottságaival vethetők össze.

Innen kerültek elő azok az ősi játékok, melyeknek a feltárások során eddig alig tulajdonítottak jelentőséget.

Elke Rogersdotter svéd kutató a pakisztáni romvárosban előkerült leletek elemzése közben érdekes felfedezéseket tett. Egyrészt rengeteg volt a játék – például dobókocka – vagy játékkal kapcsolatos tárgy, amelyek a leletek tizedét tették ki. Másrészt a játékok nem hevertek szerteszéjjel, hanem bizonyos területekre összpontosultak, ami azt jelenti, hogy az ókori városban speciális “játszóhelyeket” alakítottak ki.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.