Tudomány

Klórgáz a háborúban – Ypern (1915)

Dobos Sándor
Dobos Sándor

újságíró. 2011. 04. 22. 09:42

Ypern, április 22. – Az első világháborúban a németek bevetik a klórgázt a belga város elfoglalása után, ezzel új fejezet kezdődik a hadiiparban.

A németek többször próbálkoztak a harci gáz bevetésével, de kísérleteik nem jártak eredménnyel (a tudomány állása azt még nem tette lehetővé egy ideig). Egészen 1915. április 22-ig, amikor az 5. hadtest által elfoglalt Ypern és környékén már „összejött” a támadás.

170 tonna klórgázzal megtöltött, összesen 5730 tartályt telepítettek a 6,4 kilométer hosszú front mentén. A telepítésben részt vevő katonákat oxigénpalackokkal látták el, akik pedig ott is maradtak harcolni, egy speciális, a klórt megkötő nedves párnát kaptak.

A németek korábban aláírták a Hágai egyezményt, ami megtiltotta a gázok használatát, de annyira vesztésre álltak, hogy megszegték a rendelkezést. A franciák egyik tábornoka észlelte a veszélyt, de nem hittek neki, így nem készültek fel az antant hatalmai a támadásra.

A gáztámadásra vonatkozó parancsot április 22-én, 17 óra 30 perckor adták ki (sokadszorra, korábban azonban nagy szelek fújtak). Hat-nyolc percbe tellett, míg kifúvatták a gázt (ennek éles hangja volt). Hatalmas felhő keletkezett. Az ellenség katonái heves torokfájdalmakkal, fülzúgással, fejfájással menekültek, többen vért köptek, vízért kiáltottak, a földön vonaglottak, rettenetes kínokat éltek át.

Korabeli felvételek a szörnyűségről:

A dokumentumfil második része itt, a harmadik ide kattintva érhető el.

Az első vegyi gáztámadásnak mintegy tízezer halottja volt, és több ezer sebesültje. Annyira „sikeres” volt az akció, hogy a világ nagyhatalmai kísérletezésbe fogtak, és egyre többen be is vetették a gázokat, hogy aztán a (vegyi) fegyverek fejlesztése tovább folytatódjon…

A harci gázt Fritz Haber német kémikus fejlesztette ki, akit más vonatkozásban feltétlen tisztelet illet: felfedezte az ammóniaszintézist. Haber 1904-ben, a nitrogénprobléma miatt tért el eredeti kutatásaitól. Akkor a német mezőgazdaság fokozódó műtrágyaigényeivel foglalkozott. A politika szorgalmazta az ammónia szintetikus előállítását. Haber rájött, ha a nitrogént és a hidrogént reagáltatja egymással, ammónia keletkezik (1919-ben kémiai Nobel-díj járt neki mindezért).

A támadás eredményes volt:

Kötelességének érezte, hogy segítse hazáját a világháborúban, így a Kémiai Hadászati Szolgálat vezetőjeként a harci gázok kifejlesztését kapta feladatául, mert ebben korábban a németek nem jutottak egyről a kettőre. Munkájának köszönhető, hogy a franciák, az oroszok és a britek által kiépített lövészárok-rendszert le tudták gyűrni. A klórgáz hatékonyságát akkor ismerte fel Haber, amikor az kiszabadult a laborban, és munkatársai megfulladtak.

Érdekesség, hogy Haber felesége is kémikus volt, de a hadászati munkáiban már nem támogatta őt. Az yperni támadás után öngyilkos lett, mert nem tudta feldolgozni a szörnyűséget.

AJÁNLOTT LINKEK:

Az yperni támadás (termeszetvilaga.hu)
Az első gáztámadás (zmne.hu)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.