A maradványok egykor konzervált egymilliárd éves algaszerű élőlények maradványai lehetnek. A leletek kulcsfontosságúak, a bennük található mitokondrium és kloroplasztisz igazolja, hogy egymilliárd évvel ezelőtt indult meg a fotoszintézis és fejlődött ki az ivaros szaporodás.
Az egyszerűbb baktériumszintű életformákból a prokariótákból, a szervezetek eukariótákká – összetettebb életformákká – váltak. A most talált leletek az egykori ősei a későbbi bonyolultabb szárazföldi életmódhoz igazodó növényzetnek.
Dr. Charles Wellman a Sheffield Egyetem kutatója hangsúlyozta a kövületek bizonyítják, hogy egymilliárd évvel ezelőtt a korai élet evolúciója a földfelszínhez közelebb zajlott, nem az óceán mélyén. Az ősalgáknak szükségük volt a napfényre, a napfény pedig az óceán mélyére már hatolt le.
Az első szárazföldi növények – zuzmók, mohák – körülbelül 500 millió éve jelentek meg. Körülbelül ugyanekkor az első állatok is kivándoroltak a tengerből.
A most talált maradványok nem a legidősebb életformák, a legkorábbi ismert fosszília mintegy 3,5 milliárd esztendős, csak egymilliárd évnél fiatalabb a Földnél.
AJÁNLOTT LINKEK:
Tudj meg még többet az egymilliárd éves fosszíliáról! (PhysOrg)