Dél-Ausztráliában, a Flinders hegységben apró szabálytalan alakú fosszíliákra leltek Princetoni Egyetem paleontológusai.
Az apró, eddig ismeretlen állatok nagy valószínűséggel a szivacsfélék törzsébe – Porifera – tartozhatnak, és 640-650 millió évesek. A földtörténet egyik legősibb időszakában a neoproterozoikumban élhettek.
A neoproterozoikum kor létezésének gondolata viszonylag újkeletű, csak 1960 körül merült fel. A 19. századi paleontológusok a trilobiták és az archeocyathidák megjelenéséhez kötötték a többsejtű élet kialakulását és ez jelentette számukra a kambrium kor kezdetét.
A 20. század elején azonban felbukkantak olyan többsejtű állati fosszíliák, amelyek a kambrium előttről származtak.
A most talált fosszília is ezeknek az élőlényeknek a számát gyarapítja.
Az új kövület rekordot is dönt, mivel legalább 70 millió évvel idősebb élőlényeket rejt, mint az eddig talált legősibb eukarióták doménjébe tartozó Animaliákat – azaz állatokat – rejtő kő.
A kutatók igen óvatosan nyúltak a lelethez, mivel a fosszíliát környező kalcitot nehezen lehetett volna fizikailag eltávolítani. A tudóscsapat vékony szakaszokra vágta a mintát, és digitálisan felújított formában értékelte ki a fosszília belső szerkezetét.
A kutatást Adam Maloof professzor vezette, és a Nature földtudományi különszámában teszi közzé felfedezését.
