Tudomány

Ezrek az utcán – kitör a Postabank-pánik (1997)

Dobos Sándor
Dobos Sándor

újságíró. 2011. 02. 28. 07:30

Budapest, február 28. – Különböző híresztelések szerint veszélyben a Postabank léte, ezért az emberek 25 (40?) milliárd forintot vesznek ki a fiókokból.

A magyar bankrendszer történetében igazi tömeghisztériáról beszélhettünk 1997 februárjában és márciusában. Mára kiderült, a pánikot mesterségesen keltették, a megrémült betétesek tömegesen rohanták meg a Postabank fiókjait, éjszaka is várakoztak. A pénzintézetet az államnak kellett konszolidálnia az azt követő időszakban.

A kivett összeg (25, mások szerint 40 milliárd forint) a bank akkori forrásainak hatoda volt. A pánik vidéken indult, az egyik egri bank alkalmazottja terjesztette a hírt, miszerint a Postabank hamarosan bedől. (Az Egri Városi Ügyészség rémhírterjesztés vétsége miatt 1998-ban vádindítványt nyújtott be V. Lajosné, az ÁB-Aegon Rt. észak-magyarországi területi igazgatóságának pénzügyi osztályvezetője ellen – később felmentették.)

A bankot 1988 óta Princz Gábor vezette, a botrányt követően még egy évig ő állt az élén. Akkor már 150 milliárd forint veszteséget termelt a „macis bank” (egy maci volt a reklámjaiban). A bankot 1999-ben tőkeemeléssel feljavították. A konszolidáció 220 milliárd forintba került az államnak. 2004-ben az Erste bank 110 milliárd forintért megvette, összességében tehát -110 milliárd a mérleg.

A Postabank reklámja – szokatlan volt, de a bank nem emiatt dőlt be:

A helytelen gazdálkodás mellett a bank arról vált híressé, hogy mintegy kétszáz kedvezményes hitelszerződést kötött közéleti személyiségekkel, akik jóval kedvezőbb kamatok mellett jutottak hitelhez. A névsort évekkel ezelőtt a Világgazdaság közölte (be is perelték a lapot érte). Az Élet és Irodalom cikksorozatot kezdett annak idején, melyből kiderült a Postabank a rendszerváltozás után kialakult elit állandó pénzforrása volt – legyen szó a politika, a sport vagy a gazdasági élet egyes köreiről.

A bank vezetője és hat társa ellen büntetőeljárás indult – mintegy 60 ezer oldalas volt a dokumentáció. A vád szerint szándékosan megszegték a törvényi kötelezettségeket, megtévesztették a bank tulajdonosait, a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, nagy volt a tőkehiány (két év alatt majdnem 7 milliárddal esett), prosperáló bank látszatát keltették. Összesen 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni kért okozó hűtlen kezelés miatt indult eljárás.

2006-ban első fokon felmentették, mert nagyon sok vádpontot nem lehetett bizonyítani, ráadásul a bírók szerint a hibás üzletpolitika fogalma nehezen meghatározható. Másodfokon aztán hanyag kezelés miatt bűnösnek mondták Princz Gábort, és 3,6 millió forint megbüntetésére kötelezték. A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletként az utóbbit hagyta jóvá 2009-ben.

Princz Gábor a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetői posztja után váltott: kitalálta a Postabank betétszámlakönyvet, mellyel minden postán lehetett pénzt felvenni. Ezzel a szolgáltatással lett népszerű a pénzintézet, ő maga pedig később a kulturális és sportélet nagy mecénása. Nagy sajtóbirodalma is volt, de a botrány után ő is megbukott – Bécsben élt.

AJÁNLOTT LINKEK:

A Postabank VIP-listája meglepő nevekkel (starson.b13.hu)
Jogerős ítélet születhet (origo.hu)
Vádat emeltek a VIP-lista közzététele miatt (origo.hu)
A jogerős ítélet (jogiforum.hu)
A Postabank-botrány (reakcio.hu)
Százak az egri fiók előtt – képgaléria (heol.hu)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

English teacher explaining the lesson on the blackboard
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.