gy ismeretlen dinoszauruszfaj maradványait fedezték fel amerikai paleontológusok az Antarktiszon, a primitív őshüllő a kora jura korban, 190 millió évvel ezelőtt élt, amikor a hatodik kontinensen mérsékelt égövi klimatikus viszonyok uralkodtak.
A paleontológusok a Transzantarktiszi-hegységben, a Kirkpatrick-csúcson 2000 méteres magasságban táboroztak három hónapon át, s naponta helikopter szállította a szakembereket a feltárások helyszínére, 3810 méteres magasságba.
Az eddig ismeretlen faj képviselőjének fosszíliáját feltáró kutató feltételezése szerint a 1,2-1,5 méteres ősgyík a madármedencéjűek (Ornithischia) rendjéhez tartozhatott, s rokonságban lehetett a fabroszauruszokkal, vagy a heterodontoszauruszokkal. Előbbieknek hátsó végtagjaik hosszabbak voltak, mint az elülsők, két lábon közlekedtek, állkapcsukban pedig aprócska fogak sorakoztak. Az 1 méter hosszú heterodontosaurus (“különbözőfogú gyík”), három különböző alakú foggal rendelkezett. Az állkapocs elülső részén, a csőr mögött levő kisméretű fogakat valószínűleg a levelek és szárak levágására használta. Beljebb egy pár agyarszerű fog helyezkedett el, amelyek a párkeresésben játszhattak szerepet, de voltak magas, négyszögletű fogaik is, amelyek a rágásra szolgáltak. Miközben az állat rágott, húsos pofája tarthatta a szájában a táplálékot. Az ismeretlen madármedencéjű dinoszaurusznak a lábszár- és lábfejcsontjai kerültek eddig elő.
Thomas Holz, a Marylandi Egyetem professzora szerint az új lelet hozzájárul a dinoszauruszok evolúciójának a megismeréséhez, hiszen a sokkal nagyobb stegosaurusok, ankylosaurusok, vagy a kacsacsőrű dinoszauruszok “előfutárának” tekinthetők. “A dinoszauruszkor hajnalán éltek. A növényevő dinoszauruszok között +nyulak+ voltak: aprók, szaporák és fürgék, nem rendelkeztek kifejlett páncélzattal. Nem ragadják meg a képzeletet, nem róluk mintázzák a játékdínókat, de mégis ahhoz a “törzshöz” tartoztak, amelyből a legnagyobb testű növényevők erednek ” – magyarázta Thomas Holz.
