Tudomány

Túlélő dinoszauruszok

Egyes dinoszauruszfajok akár hétszázezer évvel "kihalásuk után" is léteztek. A tudósoknak újra kell gondolniuk a nagy kihalás elméletét.

Az Albertai Egyetem kutatói Larry Heaman vezetésével egy fosszílizálódott őshüllőcsontot vizsgáltak, amely Új-Mexikóban került elő.

A növényevő Hadrosaurus, azaz kacsacsőrű dinoszaurusz combcsontját urán-ólom kormeghatározás segítségével datálták. A vizsgálatok tanúsága szerint a Hadrosaurus combcsont “mindössze” 64,8 millió éves.

Larry Heaman és kollégái véleménye szerint több oka is lehet annak, hogy az “új-mexikói” Hadrosaurus miért lehet egy olyan dinoszauruszvonal leszármazottja, amely a késő krétakorban túlélte a nagy kihalási eseményt.

Előfordulhatott, hogy némely régióban nem pusztult ki a növényzet, és ennek köszönhetően több Hadrosaurus és Edmontosaurus egyed túlélhette a kataklizmát. Nem lehet kizárni annak a lehetőségét sem, hogy a kacsacsőrű dinoszauruszok tojásai fennmaradhattak a rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok között is.

A kanadai tudósok meggyőződése szerint az urán-ólom kormeghatározási eljárást alkalmazva több olyan fosszília is előkerülhet, amely megkérdőjelezi és eltolja a kréta-tercier kihalási esemény és a dinoszauruszok kihalásának időpontját.

DINOSZAURUSZOK A PALEOCÉNBAN?

A madarak közé nem tartozó dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtt bekövetkező tömeges kipusztulása az őslénytan egyik legvitatottabb problémája.

A tömeges fajpusztulást kréta-tercier kihalási eseménynek – röviden K-T eseménynek – nevezik.

Az elterjedt elmélet szerint a dinoszauruszok kihalásának fő oka egy becsapódási esemény volt, de egyes tudósok úgy gondolják, hogy más ok vagy esetleg több különböző körülmény vezethetettl a dinoszauruszok eltűnéséhez.

A madarak közé nem tartozó dinoszauruszok maradványai alkalmanként megtalálhatók a kréta-tercier határ felett is.

2001-ben Robert A. Zielinski és James R. Budahn őslénykutatók beszámoltak egy hadrosaurida lábcsontleletről, amelyet az Új-Mexikó állambeli San Juan Basinben találtak. A kőzetréteget, amelyben a fosszíliát felfedezték, a korai paleocén korra, megközelítőleg 64,5 millió évvel ezelőttre datálták.

Számos tudós elveti a „Paleocén dinoszauruszok” elméletét, véleményük szerint ugyanis az ilyen leletek csak áthelyeződtek, például kimosódtak eredeti helyükről, majd újra betemetődtek a később keletkezett rétegekben.

Úgy vélik, hogy amennyiben helyes a rájuk vonatkozó kormegállapítás, ez a maroknyi túlélő dinoszaurusz nem ingatja meg a dinoszauruszok kihalásának tényét.

AJÁNLOTT LINKEK:

Bővebben az új leletről – angolul (Eurekalert.org)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik