Önmagával “beszélgető” homloklebeny

Az agy homloklebenyében lévő túl sok kapcsolódás magyarázná az autisták tanulási problémáját.
Korábban a témában:

A Los Angeles-i egyetemen Danile Geschwind kutató autisztikus gyerekeket vizsgált meg fMRI-vel – funkcionális mágneses rezonanciás vizsgálattal -, akik nagyobb valószínűséggel rendelkeznek az autizmusért felelős génnel.

Kiderült, a tanulási folyamatban jelentőst szerepet tölt be a homloklebeny, és hogy az autisták agyában ezen a területen a szokásosnál sűrűbb idegkapcsolatok találhatóak.

A vizsgált gyermekek fele autista volt, a másik fele nem. Azoknál a gyermekeknél, akik hordozói voltak a CNTNAP2 jelű kockázatnövelő génváltozatnak, erősebb agyi aktivitást találtak a homloklebenyén belül, ám gyengébb idegösszeköttetéseket az agy többi részével.

A szóban forgó génváltozat nem autista emberekben is gyakran előfordul, így negyven ilyen résztvevőt is bevontak a vizsgálatba. Náluk is ugyanazt az agyi mintázatot találták, ahogy Geschwind kutató fogalmazott, mintha a “homloklebeny önmagával beszélgetne”.

Az autizmus kialakulásának hátterében számos ok, köztük több gén állhat, nem csak az említett. Az agyi szkenneléssel eddig elért eredmények újabb adalékokkal egészíthetik ki az autizmussal foglalkozó kutatásokat.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.