Tudomány

Az első kínai császár utolsó titkai

Administrator

2010. 10. 28. 07:52

Csin császár sírboltját nyugati mintára építették.

Az első kínai császár Csin Si-huang – Qin Shihuang, Kr. e. 259-210 – végső nyughelyét az ókori világ hét csodája közé sorolt halikarnasszoszi mauzóleum mintájára építhették – vélekedik Tuan Csing-po, a híres terrakotta hadsereg feltárásait irányító régész.

Az első kínai császár sírkamráját 2200 évvel ezelőtt építették. S míg az uralkodó végső nyughelye javarészt még feltáratlan, a sírkamra közelében életnagyságú terrakotta szobrok ezreit kerültek napvilágra. A tudósok úgy vélik, hogy hadseregről van szó, amely a császárt a túlvilágon volt hivatott szolgálni.

A közfelfogás szerint a Kr.e. II. évszázadban kezdte Kína kiépíteni kapcsolatait a nyugati világgal, amikor “átadták a forgalomnak” a Selyemutat. A legújabb bizonyítékok viszont éppen az ellenkezőjét mondják. A nyugat kulturális befolyása már Csin császár idején is érezni lehetett. Erre bizonyíték a császár sírja, melyet nyugati mintára építhettek.

A régész meggyőződése szerint egy “lépcsős” struktúráról van szó, amely lehetővé teszi, hogy legfelső szintjéről az elhunyt lelke a magasba szálljon. Hasonló szerkezetű volt Mauszólosz király halikarnasszoszi mauzóleuma, amelynek tetején quadriga – négylovas ókori díszkocsi “száguldott”. Ez nagyon hasonló a márvány négyfogatoshoz, mely az első kínai császár sírboltját is díszítette.

FEHÉR MUNKÁSOK AZ ÓKORI KÍNÁBAN

Néhány évvel ezelőtt a régész csapatával a sírkamra megépítésén dolgozó munkások 120 csontvázát tárta fel, a leletek között három olyan koponya is volt, amely külföldi személyé lehetett. Az első DNS-vizsgálatok szerint Nyugat-Eurázsiából származhattak, s vélhetően fehér emberek voltak, a megismételt második genetikai vizsgálat szerint viszont inkább mongolokról lehet szó.

A régész szerint ezeket a személyeket szakmunkásokként alkalmazták, ugyanis a terrakotta hadsereg “szálláshelyének” a megépítésekor olyan téglákat használtak fel, amelyek Csin császár uralkodása előtt ismeretlenek voltak Kínában.

Külföldi befolyásra utalnak a sírkamrában talált életnagyságú akrobataszobrok is. Tuan meggyőződése szerint valóságos személyek voltak a modellek, olyanok, akik Burmából származhattak, azaz Csin császár végső nyughelyének megépítése egy kozmopolita projekt része volt.

(Az archeológus elméletét Torontóban adta elő, ahol épp most “vendégeskednek” Csin császár agyagvitézei.)

AGYAGKATONÁK A FÖLD ALATT

Az agyagsereget 35 éve, 1974-ben fedezték fel Hsziantól 35 kilométerrel keletre kutat ásó parasztok. A leletet a modernkori régészet egyik legnagyobb szenzációjának tartják.

Az első feltárást 1978 és 1984 között mindösszesen 6 hónapig végezték, amikor 1087 agyagszoborra leltek. A második feltárást 1985-ben indították, egy évig tartott, technikai okok miatt szüntették be.

A helyszín 1987 decemberében felkerült az UNESCO világörökségi listájára, és Kína egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetességévé vált.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. szeptember 21.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (b) és Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH) ügyvezető igazgatója (az autóban) a Mercedes-Benz gyár összeszerelő üzemében Kecskeméten 2017. szeptember 21-én. Ezen a napon letették az autógyár közvetlen szomszédságában felépülő új képzési központ alapkövét.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.