Amerikai kutatók 2004-ben felfedezték, hogy mindez a diklofenák nevű gyulladáscsökkentőre vezethető vissza. Bár a szer alkalmazását már betiltották az állatgyógyászatban, a tilalom betartását eddig nem tudták ellenőrizni. Ezt a hiányosságot pótolja mostantól egy német kutatók által kifejlesztett gyorsteszt.
A Müncheni Műszaki Egyetem kutatóinak találmánya jelenleg kísérleti stádiumban van, 2011-re azonban már bevetésre kész lehet.
A gyorsteszthez először specifikus dilofenák-antitestet állítottak elő, majd annak segítségével rendkívül érzékeny immunológiai tesztet fejlesztettek ki a hatóanyag meghatározására.
A színreakció segítségével a madarak megmentésére létrehozott tenyészállomások személyzete is egyszerűen ellenőrizheti a keselyűk táplálékának biztonságosságát.
Még Európában is hasznát vehetik a tesztnek, hiszen a müncheni egyetem szerint csupán Németországban évente nyolcvan tonna diklofenákot adnak el, és az egyike a felszíni vizekben leggyakrabban kimutatható hatóanyagnak. Európában a szennyvízek tisztításánál vehetnék hasznát.
Az első, német és osztrák szennyvíztisztítókban végzett kísérletekben a találmány már bizonyította alkalmazhatóságát.
A diklofenákot Indiában – Európával ellentétben – szarvasmarhák kezelésére is engedélyezték az 1990-es években.
Ha a keselyűk a kérődzők teteméből esznek, a szer bejut a véráramukba, és végül veseelégtelenségben pusztulnak el.
A hosszúcsőrű, a bengáli és a keskenycsőrű keselyűk állománya ennek következtében az eredetinek három százalékára zsugorodott.
2006-ban betiltották a diklofenák állatgyógyászati célú alkalmazását.
