A brit tudományos akadémia folyóiratában publikált kísérletében Gyuris Enikő PhD-hallgató és Barta Zoltán a Magyar Tudományos Akadémia doktora bebizonyította, hogy a rovarok viselkedése is rendelkezik “személyre szabott” vonásokkal.
A két biológus figyelmét egy olyan elmélet keltette fel, amely szerint ugyanazon faj egyedei másképp reagálnak egy-egy szituációra. Vannak, akik bátrabban viselkednek, vannak, akik kevésbé.
A magyar kutatók a verőköltő bodobácsokat kezdték vizsgálni, és arra a megállapításra jutottak, hogy a rovarfaj szárnyas és szárnyatlan egyedei különböző életmenet-stratégiákat követnek.
A kutatók számára a kihívást jelentett a megfelelő tesztek kiválasztása. Az ízeltlábúakkal és madarakkal végzett kísérletek alapján több módszert használtak. Volt olyan része a munkának, amikor egyszerűen pöcköléssel ijesztgették a bodobácsokat, de készítettek egy nagy, megvilágított papírcilindert is, amelyben az új környezethez való alkalmazkodást, valamint a felfedezési hajlandóságot tesztelték.
A kísérletben – amelyben Feró Orsolya és Tartally András is részt vett – összesen 300 rovart használtak fel. Az eredmények igazolják az eltérő viselkedési stratégiák alkalmazását, a szárnyas egyedek bizonyíthatóan merészebben viselkednek, mint szárnyatlan társaik.
A kutatók figyelmét ugyanakkor az is felkeltette, hogy a szárnyas és szárnyatlan bodobácsok közötti személyiségbeli különbséget csak a nőstényeknél lehet megfigyelni. A biológusok szerint ez a nőstények szaporodási hajlandóságával állhat összefüggésben.
A biológusok szerint a felfedezés azért válhatott felkapottá a világ tudományos hírportáljain, mert a rovarokról eddig kevésbé feltételezték, hogy egyedeik eltérő személyiségjegyekkel bírhatnak, mint az emlősökről.
