A mesterséges intelligencia számos hasznos funkciója mellett igen komoly veszélyeket is rejt, amelyre egyre többen hívják fel a figyelmet. Az elmúlt néhány évben nem csak a generált tartalmak minősége – a szövegtől a hangon át a képekig, videókig – javult, de az is megfigyelhető, hogy egyre olcsóbban és egyszerűbben ezeket előállítani.
Erre természetesen a csalók is ugrottak, melynek eredményeként kilőtt az MI segítségével készített átverések száma, még ha a népszerű chatbotok korlátozni is próbálják ezek kivitelezését. A TechCrunch összegyűjtött néhányat a leggyakoribb csalások közül, amikkel jól tesszük, ha vigyázunk.
Hangklónozás
A szintetikus hangok évtizedek óta léteznek, azonban a technológia fejlődése csak az elmúlt egy-két évben tette lehetővé, hogy néhány másodpercnyi hangból hiteles másolatot generáljunk. Ez azt jelenti, hogy aki szerepelt valamilyen nyilvános videóban vagy a közösségi médiában, sokkal inkább ki van téve a hanglopás veszélyének, de szinte bárki érintett lehet.
Az ilyen célú felvételeket használták már hozzátartozók megtévesztésére, sőt banki ügyintézők megszemélyesítésére is használták. Az USA-ban pedig arra is volt példa, hogy az elnök hangját lemásolva juttattak el kéretlen üzeneteket a választópolgároknak.
Univerzális megoldás sajnos nincs a problémára, ugyanis a felvételek minősége egyre profibb: így fokozottan érdemes vigyázni az ismeretlen számról érkező hívásokkal, üzenetekkel.
Átverős üzenetek
Szinte alig lehet ma már olyan embert találni, aki ne kapna időnként kéretlen leveleket, átverős SMS-eket. Míg ezek nagy része könnyen kiszúrható a helyesírási hibák, vagy épp a magyartalan megfogalmazás miatt, a szöveggenerálásra képes mesterséges intelligencia ma már lehetővé teszi az egyénre szabott e-mailek tömeges kiküldését is.
Az üzenetek az MI folyamatos fejlődése nyomán egyre kifinomultabbak, így érdemes nagyon vigyázni. Ez esetben szintén kevés védekezési lehetőségünk van. A jó hír, hogy a népszerű üzenetküldők, mint például a Gmail és a telefonos appok is egyre komolyabb szűrőket alkalmaznak. A Google levelezőrendszerének legújabb szűrője például naponta közel 15 milliárd kéretlen e-mailt tud blokkolni.
Visszaélés a nevünkkel
Az elmúlt évek adatszivárgásai nyomán ma már kijelenthetjük, hogy legtöbbünknek van kint valamilyen személyes adata a weben. Az olyan szolgáltatásoknak köszönhetően, mint a Have I Been Pwned, folyamatosan frissülő kínálatban bogáraszhatunk az adataink után, és akár még törlést is kérhetünk, ez bizonyára töredéke a csalók rendelkezésre álló teljes adatállománynak.
A neten elérhető anyagok közül akár egy-két klip is elég a hangjából, hogy olyan generált személyt hozzanak létre, aki úgy hangzik, mint a célszemély, és sokszor még a személyazonosság igazolására használt infomációk nagy részéhez is hozzáférnek.
A listán szereplő többi dologhoz hasonlóan nem az a fő veszély, hogy a hamisítvány mennyire reális, hanem az, hogy a csalók tömegesen végrehajthatnak ilyen jellegű támadásokat, amelyből néhány nagy valószínűséggel átcsúszik a szűrőn. A legtöbb amit tehetünk, hogy minden kiberbiztonsági ajánlásnak megpróbálunk eleget tenni. Így érdemes többlépcsős hitelesítést használni a fiókjainknál, elkerülni az adataink mentését az oldalakon, valamint azok felhasználását is korlátozni.
Hamis videók
A mesterséges intelligencia egyik legmeghökkentőbb képessége a deepfake-ek, vagyis hamis videók készítése. Ezt a fejlesztést már bevetették politikusok ellen, de celebekről is készítettek szexuális tartalmú fotókat/videókat, és arra is van példa, hogy hiteligényléshez használták hamis személyazonosságot.
Bár a népszerű tartalomgeneráló szolgáltatások próbálják korlátozni ezek terjedését, sajnos rengeteg olyan módosított szoftver van, ami káros, sértő, vagy dezinformáció terjesztésére alkalmas videókat készítenek.
Ehhez pedig már sokszor csak néhány fotó kell az emberről, egy videós hitelesítése pedig akár át is tud csúszni az anyag. Szerencsére egyre több helyen próbálnak fellépni az ilyesfajta tartalmak ellen törvényi szinten.