Tech mobilteszt

Remek ajánlat a Xiaomi új középkategóriás okostelefonja

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
A Xiaomi még a 14-es sorszámú csúcstelefonjai előtt elhozta Európába a középkategóriás Redmi Note 13 telefoncsaládot, amiből négy modell hazánkban is kapható. Tesztünkben a széria legerősebb darabját, a Redmi Note 13 Pro+ 5G variánst vettük szemügyre, ami a hiányosságai ellenére is egy elég ütős ajánlat a 200 ezer forint környékén kínált okostelefonok között.

A Redmi Note 12 család tavaly március végén érkezett meg hazánkba, és a Pro+ modellel akkor annyira meg voltam elégedve, hogy kíváncsian vártam, hogy 2024-ben a Xiaomi képes lesz-e megugrani a korábban amúgy magasra helyezett lécet. A jó hír az, hogy a tavalyihoz képest 10 ezer forinttal drágább, 200 ezer forintos árért cserébe tényleg vannak komoly előrelépések, egy jól összerakott mobillal van dolgunk, még úgy is, hogy vannak olyan részletek, amikbe azért bele lehet kötni.

Mohos Márton / 24.hu Xiaomi Redmi Note 13 Pro+ 5G: látszik, hogy ez már a felső-középkategória.

Xiaomi Redmi Note 13 Pro+ 5G okostelefon

A dizájnt illetően nincs hatalmas változás tavalyhoz képest, sok szempontból viszont előnyére változott a telefon, hiszen a műanyag keretet fémre cserélte a gyártó, a képernyőt Gorilla Glass Victus védi, a hátlap pedig továbbra is olyan üveg, ami a konkurenseknél sokkal kevésbé gyűjti az ujjlenyomatot. Ha pedig már úgyis hátul járunk, érdemes megemlíteni még két dolgot. Egyrészt eltűnt a kamerasziget, az objektívek közvetlenül a hátlapból emelkednek ki, másrészt sajnálatos módon Európa nem kapott a műbőr hátlapból, holott Kínában forgalomba került ilyen verzió is – én magam pedig sokkal inkább preferálom ezt, mint a törhető, karcolható üveg megoldást.

A telefonról általánosságban elmondható, hogy az összeszerelés minősége hibátlan, és bár jack-csatlakozót már nem kapunk, cserébe megérkezett az IP68 szabvány szerinti víz- és porállóság, tehát a készülék sokkal jobban ellenáll az „elemeknek”, mint a tavalyi elődje.

Megmaradt ugyanakkor a sztereó hangszóró (találunk egyet lent és fent is), a gyártó továbbra sem spórolta le az infraportot a keretről, és minden más is maradt a szokásos. Jobb oldalon az átlagos kézmérettel kényelmesen elérhető bekapcsoló- és hangerőszabályzó gomb, lent az USB-C (2.0) és a SIM-tálca. Utóbbiba két Nano kártya helyezhető, tárhelybővítésre viszont nincs lehetőség, viszont a készülék támogatja az eSIM-et is. Előrelépés továbbá, hogy az ujjlenyomat-olvasót immár a képernyőbe építve találjuk, és a tesztünk alapján a szenzor gyorsan és megbízhatóan végzi a dolgát.

Mohos Márton / 24.hu Kijelző terén odatette magát a Xiaomi.

A 6,67 hüvelykes kijelző alapja egy 68 milliárd szín megjelenítésére és 120 Hz képfrissítésre képes, 1220 x 2712 pixel felbontású AMOLED panel, méghozzá HDR10+ támogatással és maximum 1600 nit fényerővel – utóbbit persze nem tudja folyamatosan biztosítani a képernyő, de még napsütésben sem kell majd hunyorognunk, hogy rendesen lássuk a telefonon megjelenő tartalmakat. Egyéni szívfájdalmam, hogy a kijelző szélei lekerekítettek, így a mobil fogása nem olyan stabil, mint például a sima Redmi Note 13 Pro modellé, ahol teljesen sík a képernyő.

A képminőség a csúcsmobilokat idézi, remek színekkel, tűéles megjelenítéssel, viszont a gyártó hiába ígér Always On Display funkciót, ezen név alatt nem azt kapjuk, amit kellene. A telefon lezárt kijelző mellett nem jelenít meg semmit, ehhez külön meg kell érinteni, és a beállított információk ebben az esetben is maximum 10 másodpercig látszik, mielőtt ismét kikapcsolna a panel. Remélhetőleg egy jövőbeni szoftverfrissítéssel (vagy a hamarosan érkező új kezelőfelületével) ezt orvosolja a Xiaomi, mert ez így minden, csak nem a folyamatos megjelenítés biztosítása.

Minden más esetben nagyjából azt kapjuk, amit egy 200 ezres telefontól 2024-ben elvárhat az ember ebben a kategóriában: NFC az érintéses fizetéshez, 5G, Wi-Fi 6, Bluetooth 5.3, az összes GPS támogatása, és nem maradt ki a szokásos gyorsulásmérő, a giroszkóp, a távolságérzékelő és az iránytű sem.

Mohos Márton / 24.hu A kijelző szélei lekerekítettek, ellentétben a sima Redmini Note 13 Pro teljesen sík képernyőjével.

Combosabb hardver

Jó hír továbbá, hogy a telefon a burkolat alatt található komponenseket illetően is nagyot lépett előre. A tavalyi 256 gigabájt háttértár és 8 gigabájt memória helyett idén már 512 + 12 gigabájt jár a pénzünkért, és emellé egy négy nanométeres gyártástechnikával készült, nyolcmagos Mediatek Dimensity 7200 Ultra lapkakészlet dukál, méghozzá egy Mali-G610 grafikus egységgel kiegészítve.

Ez a konfiguráció a tavalyi összeállítással ellentétben már szélesebesen, mindenféle mikrolag nélkül kezeli az Android 13 rendszeren alapuló MIUI 14 kezelőfelületet, és komolyabb mobiljátékok futtatására is alkalmas, maximum a grafikai beállításokat illetően kell némi kompromisszumot kötni.

Amit a szoftver kapcsán érdemes tudni, hogy a Honorhoz hasonlóan a Xiaomi is rengeteg felesleges alkalmazással teletömve küldi a boltokba a telefonjait, így a rendszer felállását követően érdemes tisztogatással kezdeni az ismerkedést.

Mohos Márton / 24.hu Három hátlapi kamerát kapunk, de csak eggyel lehetünk elégedettek.

Fontos továbbá, hogy a gyártó 2023-ban bejelentette a HyperOS névre keresztelt új kezelőfelületének érkezését, amit valamikor a közeljövőben a Redmi Note 13 telefonok is meg fognak kapni – jó eséllyel az Android 14-re történő frissítéssel párhuzamosan. A cég erre a készülékre amúgy három év főverzió- és négy év biztonsági frissítést ígér, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy a mobilra az Android 14 után megérkezik még a 15 és 16, illetve még 2028-ban is lesznek rá biztonsági csomagok.

Aksiként ezúttal is egy 5000 milliamperórás telep került a telefonba, amivel átlagos használat mellett akár a két napos üzemidő is összehozható, a töltés pedig vezetéken most is 120 watt. Utóbbi még mindig elég nagy kuriózum ebben az árkategóriában, és ennek hála nagyjából 20 perc alatt nulláról maximumra tornázható a telefon. Cserébe teljes egészében le kell mondanunk a vezeték nélküli töltésről, ami sokaknak lehet fájó pont 200 ezer forintért cserébe – talán pont ez a Redmi Note 13 Pro+ 5G legnagyobb hiányossága. Lehet, a Xiaomi úgy van vele, hogy jövőre is hagyni kell valamit.

Öröm az ürömben ugyanakkor, hogy a gyártó továbbra sem hajlandó követni a „környezettudatos” trendeket, így a telefon dobozában ott a 120 wattos töltőfej (bár fura, hogy ennek USB-A a bemenete), a szükséges kábel, illetve nem hiányzik a szilikon tok sem, ami ráadásul nem pillanatok alatt besárguló átlátszó típus, hanem – esetünkben – a tesztkészülék színéhez passzoló fekete kivitel.

Mohos Márton / 24.hu A Xiaominál még mindig jár tok a készülék mellé (és adapter is).

Kapunk is, meg nem is

Ha valamibe még bele lehet kötni a telefonnal kapcsolatban, az a kamerarendszer. Az előlapi, 16 megapixeles széles látószögű szelfikamera ugyan tisztességesen elvégzi a feladatát, de a Xiaomi azért figyelhetett volna arra, hogy a TikTok korában már ide is olyan egység kerüljön, ami képes a 4K felbontás rögzítésére. Sajnos erről szó sincs, be kell érnünk a Full HD-val 60 fps képfrissítés mellett.

A helyzet a hátlapon sem kifogástalan, hiszen a gyártó itt nem tudta levetkőzni azt a trendet, hogy az alapvetően jól teljesítő főegység mellé tett két olyan kamerát, amit aligha fogunk használni. A 200 megapixeles, alapvetően 12 megapixeles fotókat készítő, de 200 megapixeles felvételek készítésére is képes főkamera a kategóriához mérve teljesen jól muzsikál, nappal és este is elfogadható képek lőhetők vele, és még a digitális nagyítás (2x, 4x) is olyan, hogy van értelme használni jó fényviszonyok között.

Mohos Márton / 24.hu Lehet makrózni, csak minek?

Ezzel szemben a 8 megapixeles ultraszéles és a 2 megapixeles makró annyira gyatra teljesítményt nyújt, hogy az első pár próbálkozás után aligha fogunk élni az általuk nyújtott lehetőségekkel. Ugyanaz tehát a helyzet, mint tavaly, és továbbra is érhetetlen, hogy a tényleg teljesen felesleges makró helyett a Xiaomi miért nem épített egy olyan, jobb minőségű ultraszéles látószögű kamerát a telefon hátlapjába, aminél nem kell küzdeni, hogy a végeredmény ne legyen zajos, és ne mosódjanak el a részletek.

A reményt azért nem adom fel, a vezeték nélküli töltés mellé talán majd ez is megérkezik a Redmi Note 14 Pro+ készülékbe. Ugyanígy 2025-ben talán már adott lesz a 4K/60 fps rögzítési lehetőség a videóknál, egyelőre ugyanis be kell érnünk a 30 képkocka per másodperces képfrissítéssel. Szerencsére a képstabilizálásról nem kell lemondanunk, és a készülék ezen a téren egészen korrekt munkát végez.

Lehetne jobb, de így se rossz

Ahogy a fentiekből jó eséllyel már sikerült leszűrni, nem vagyok maradéktalanul elégedett a Redmi Note 13 Pro+ 5G-vel, viszont ettől függetlenül a telefon egy kifejezetten jó ajánlat a Xiaomitól a 200 ezres árért cserébe – és azt sem szabad elfelejteni, hogy a szolgáltatóknál ennél olcsóbban is hozzá lehet majd jutni.

A vezeték nélküli töltés hiánya, illetve a felemás kamerarendszer ugyan kicsit fájó, de véleményem szerint nem olyan kritikus pontok, amik okán ne lenne ajánlható a mobil. Ugyan az árkategóriában akadnak olyan készülékek, amiknél ezeket megkapjuk (pl. Samsung Galaxy S21 FE), viszont a konkurens készülékeknél garantáltan le kell mondanunk valami másról – vagy az adapterről, vagy a vezetékes töltés sebességéről, más esetekben pedig a hardver terén maradnak el a konkurensek.

Ha pedig valaki beéri valamivel kevesebbel (mert például nem játszik mobilon), az választhatja a 160 ezerért kínált Redmi Note 13 Prót is, ahol valamivel szerényebb belső komponenseket kapunk (Snapdragon 7s Gen 2, Adreno 710, 8 GB RAM, 256 GB tárhely), lassabb vezeték nélküli töltéssel (67 watt), miközben a kijelző nagyjából megegyzik, a kamerarendszer pedig egy az egyben ugyanaz, mint a tesztalanyunknál.

Kapcsolódó
Öt kedvenc kütyünk 2023-ból, amit még idén is megéri beszerezni
Minden évben összegyűjtjük a mögöttünk lévő esztendő kedvenc elektronikai eszközeit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik