A mi naprendszerünkben a Nap körül keringenek a bolygók, ám a Tejútrendszerben található csillagok közel fele ehelyett egy kettős rendszer részeként létezik. Ez azt jelenti, hogy a két csillag egymás körül kering. Ezeknek lehetnek hihetetlenül gyors keringési periódusai: a tudósok találtak két fehér törpét, amelyeknek mindössze 5 perc 21 másodperc alatt kerülik meg egymást, azonban ott van a másik véglet is, hogy az egyik csillag felemészti a másikat, írja a Reuters.
A Földtől körülbelül 3000 fényévnyire lévő rendszer a kataklizmikus változócsillagok nevű osztályba tartozik. Ez azt jelenti, hogy egy, a Napunkhoz hasonló csillag kering egy fehér törpe közelében, amely alapvetően egy kiégett csillag forró magja. A változó szó a kifejezésben arra utal, hogy a Földről nézve együttes fényességük idővel változik. A kataklizmikus szó pedig arra, hogy ez a fényesség drámaian – egyes esetekben 10 ezerszeresére vagy még többszörösére nőhet.
Kevin Burdge, az MIT asztrofizikusa, a Nature folyóiratban e héten megjelent tanulmány vezető szerzője szerint földi léptékben ez azt jelentené, hogy a Hold egy éjszaka tízszer száguld át az égen. A közelség azonban nem jelenti azt, hogy a két égitest jól működik együtt, a fehér törpe ugyanis könyörtelenül elszívja az anyagot a társától.
A fehér törpe megeszi a társát
Ez a nagyobb csillag nagyjából ugyanolyan hőmérsékletű, mint a Nap, de a Nap átmérőjének mindössze 10 százalékára csökkent – így körülbelül akkora, mint a Jupiter, Naprendszerünk legnagyobb bolygója. A fehér törpe tömege körülbelül 56 százaléka a mi Napunkénak, átmérője pedig körülbelül másfélszerese a Földének.
Burdge elmondta, a két égitest 8 milliárd évig volt összekapcsolódva egy kettős pályán. Most azonban, közvetlenül azelőtt, hogy a második csillag befejezhette volna csillagéletciklusát, és fehér törpévé válhatott volna, ahogy a csillagok általában teszik – egy vörös óriás nevű csillagtípussá fejlődve -, az első csillag fehér törpe maradványa megszakította a kísérő életciklusának végét, és lassan elkezdte felemészteni azt. A kutatók a kaliforniai Palomar Obszervatórium, valamint Hawaii és a Kanári-szigetek távcsöveinek adatait használták fel.
A kettőscsillagok közül a nagyobbik – már öregedő – égitest szokatlanul gazdag héliumban, és nemcsak azért, mert kísérője hidrogént falatozott a külső rétegeiből, hanem mert a magjában sok ilyen elem van. Ennek oka, hogy a hidrogénatomok lassú folyamat során a termonukleáris katlanjában héliummá olvadnak össze.
Ez a kettős rendszer periodikusan fényesedik és halványul, részben azért, mert a nagyobb csillagot a fehér törpe gravitációs ereje a gömb alakú helyett könnycsepp alakúvá deformálja. A kutatók szerint több mint ezer kataklizmikus változó ismert, bár csak egy tucatnak van 75 percnél rövidebb keringési ideje. Bár ennek a kettős rendszernek az 51 perces keringési ideje gyorsnak számít, más kettős rendszerekhez képest nem számít rekordnak. A leggyorsabb ismert keringési idő a kettőscsillagok között, mint fentebb már jeleztük, mindössze 5 perc 21 másodperc.
